Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
Kizárólag helyi üzemi igények kielégítésére terveztük a bakonszegi 55 kW teljesítményű erőtelepet. A Keleti-Főcsatorna alsó torkolatánál létesítendő hajózsilip és vízleeresztő zsilip energia igényét számításaink szerint gazdaságosabban lehet így kielégíteni, mint a viszonylag nagy távolságban levő távvezetékhez történő bekötéssel. A mű megvalósítása csak a Keleti-Főcsatorna torkolati szakaszának kiépítése után indokolt. 2.209 Víziutak, kikötők A 11. sz. TVK területén a vízrendezések előtti időben helyi jellegű vízifcözlékedés volt az ös- Berettyó és a Körös vizein. A vízfolyások rendezésével ez a lehetőség megszűnt és így az 1940-es évekig nem volt számottevő hajózás. A Körös csatornázása révén a Hortobágy—Berettyó 28 km-es torkolati szakaszán indult meg — főképpen a vízügyi szolgálatot érintő — víziközlekedés. Fejlődést a Keleti-Főcsatorna megépítése jelentett. A tisza- vasvári hajózsilip megépítésével a Tisza és a Balmazújváros között megvalósult víziúton azonban csak a Vízügyi Igazgatóságok szállítottak követ és építőanyagot. Annak ellenére, hogy a K.IIL, K.IV. és K.V1I. öntözőfürt csatornákon részben biztosították a bár- kázás lehetőségét, a víziközlekedés nem fejlődött. Ennek oka a járulékos beruházások, főként a hajópark hiányában és az ismeretlentől való idegenkedésben rejlik. A nagy öntöző- s belvízcsatornák kedvezően befolyásolják és növelik a víziközlekedés lehetőségeit. Legjelentősebb ebben a vonatkozásban a Keleti-Főcsatorna, mely területi vonatkozásain túl a Tisza és Körös közötti hajózás megteremtésével országos érdekeket is szolgálhat. Tervünk szerint a főcsatornán a hajózás biztosításához meg kell építeni a balmazújvárosi hajózsilipet, ezzel egyidőben el kell bontani a két régi, provizórikus bukót. Két vasúti keresztezésnél a számítások szerint gazdaságosabb a tervezett hajósüllyesztő művek megépítése, mint a vasúti pálya és a híd megemelése A Körösök felé történő hajózás alapvető feltétele a Berettyó csatornázása és a Keleti-Főcsatorna torkolati szakaszának megépítése. Mivel ezek a munkák kizárólag hajózási érdekből történnek, jelentősen növelik a hajózást terhelő költségek összegét. Kisebb jelentőségű víziútként a Nyugati-Főcsatornát, а К—N. csatornát és a Hortobágy-Főcsatomát vizsgáltuk. A teherszállítás végrehajtásához szükséges kikötőket a várható igényeknek megfelelően terveztük. Ennek megfelelően Tíszavasvárinál, Balmazújvárosnál, Berettyóújfalunál, Szeghalomnál, Mezőtúron, Turkeddnél és Malomzúgnál kikötő, illetve rakodó építését javasoljuk. A tervezett víziutak kivitelezését 1980-ra ütemeztük, remélve azt, hogy addig az igények megnövekednek. A víziközlekedés fejlesztésének teljes költsége kereken 260 millió forint. 2.210 Víztározás és annak többcélú hasznosítása A víztározás célja a területen az öntözővíz nyári csúcsértékeinek biztosítása és a belvizek elhelyezése, a befogadók terhelésének csökkentése érdekében. A terület domborzati jellegéből következőleg csak síkvidéki tározásról lehet szó. A területen 1945—48-ban épült meg a botrsósi tározó, és 1954-ben а К. V. tározó I. és II. tóegysége. A borsósi tározó a Hortobágy más úton való vízellátásával halastóvá vált, а К. V. tározó tározóképességére eddigi üzeme során igény nem merült fel. A Tisza völgyben, a második bögében, 1980-ig 313 millió, távlatban pedig 620 millió m3 vízhiány lép fel. A vízhiány pótlására elsősorban a Tisza vízlépcsőivel kapcsolatos medertározások szolgálnak. Ezek mellett területünkön a K.V. tározót tízmillió m3-re kell bővíteni és meg kell építeni 50 millió m3 hasznos tározótérrel a tiszafüred—kocsi tározót. A tározók a kedvező domborzati viszonyok miatt gazdaságosan valósíthatók meg. A Berettyónak az országhatár és Berettyóújfalu közötti szakasza mentén levő öntözőfürtök vízellátására 1,2 m3/sec vízhozam szükséges, ami a 0,25 m3/sec élővízigénnyel — a Berettyó folyó kásvizé- nek állandó 1,45 m3/s-ra való kiegészítését kívánja meg. A feladat 2,9 millió m3 hasznos térfogatú tározóval oldható meg. A tározó legkedvezőbb helye az Ér folyó mellett Pocsajtól keletre esik. A tározó 30—70%-a tavaszi közepes és nagyvizekből szávaty- tyús úton tölthető fel. Valamennyi tározó halasítható. А К. V. tározó tavaiban a tározott víz lebocsátása után is marad 50—60 cm víz, a többi tározó teljesen leüríthető, ezért a haltenyésztés csak járulékos jellegű. A belvizekből a Keleti-Főcsatorna menti tározókba és halastavakba 13,4 millió m3, a Nyugati- Főcsatorna menti tározókba és halastavakba 54,7 millió m3 vizet kell bevezetni, illetve beemelni. A belvizek a halastavak feltöltése idején jelentkeznek, ezért azok a halastavakban és az öntözővízellátás céljára létesített tározókban elhelyezhetők. E célra külön belvízi tározóra nincs szükség. 2.211 Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása A terület a feltárások szerint hévizekben különösen gazdag. Gyakorlatilag a terület bármely helyén 300—400 m fúrással feltárható 30—36 C°-ú langyos víz, 600—1000 m fúrással pedig 60—80 C°-ú forró víz. A jelenlegi kutak egy részét egyéb célból (kőolajkutatás, földtani szelvényezés) fúrták, és csak az eredeti cél eredménytelensége után hasznosítják őket hévíznyerésre. Gyógyászati hasznosítás jelenleg a debreceni és a hajdúszoboszlói gyógyfürdőkben folyik. E kutak vize a gyógyászat igényeit távlatilag is kielégíti. A vizek elsősorban mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmasak. A 11. sz. TVK területéről és a közvetlen vonzóterületről kb. 300 fekvőbeteggel és 900 gyógyüdülő egész évi ellátásával kell számolnunk, ezért a gyógyfürdőket külön strandfür46 n rvK 361
