Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
2.33 FOLYÓK, TAVAK SZABÁLYOZÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A Berettyó folyó fejlesztésére jelen TVK-ban előirányzott 20,4 millió forint költséggel végzendő munkák közül 1961—65. évben a 31,0—77,6 km (Bakonszeg—országhatár) közti szakaszon tervezünk az időszak alatt rendelkezésre álló beruházási hitelek terhére 1,0 millió forint (és a felújítási és fenntartási hitelek terhére évi 0,8 millió forint) ösz- szeg erejéig átmetszéseket és partvédműveket létesíteni. 1961—1980 közti időszakban használjuk fel az egész előirányzott 20,4 millió forintot, éspedig a szeghalmi mederáthelyezést a tervidőszak végére ütemezzük, a mederáthelyezéssel kapcsolatos töltés-áthelyezésekkel és lehetőleg a folyó csatornázásával járó kisvízi meder kialakításával egyidő- ben. 1980-on túl előreláthatólag további fejlesztési munkára szükség nem lesz, csupán az addig megépült védművek és mederszabályozások fenntartását kell biztosítani. 3- BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A TVK-ban fentiekben részletezett munkák elvégzése a 492 623 ha területű ártéren a védtölté- sek erősítése, a védekezési felszerelések fejlesztése, és az árvízvédelmi dolgozók szociális ellátottságának javítása az árvízvédelmi biztonságot jelen ismereteink szerint teljes mértékben kielégíti. Biztonságossá teszi a mezőgazdasági termelést, lehetővé válik a modem nagyüzemű mezőgazdaság által megkívánt létesítmények fejlesztése, a belvízrendezés korszerűsítése, az öntözéses gazdálkodás bevezetése. A védtöltéssel védett síkságon kockázat nélkül építhetők a mezőgazdasági termékeket feldolgozó és egyéb ipartelepek. Lehetővé válik az ártérben lévő magaslaton települt községek, majorságok, tanyaközpontok fejlődésük során mélyebb árterületre való kiterjedése és így a tökéletes árvízvédelmi biztonság azok zavartalan fejlődését teszi lehetővé. Az ártérben levő vasúti vonalak, közutak biztonsága is megkívánja tervezett munkák végrehajtását. A 301 millió költséggel tervezett ármentesítési munkák költsége meg sem közelíti azt a népgazdasági hasznot, amely a zavartalan termelés és a védett terület minden irányú biztonságos fejlesztésével jár. A folyószabályozás 20,4 millió forint költségével szintén a folyó által veszélyeztetett terület biztonságosabb bevédését érjük el és a későbbi Körös— Berettyó csatornázással lehetővé nyílik a Berettyó, valamint a Keleti főcsatorna menti területek mezőgazdasági termékeinek vízi úton való szállítása is. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A továbbfejlesztés érdekében szükséges az ösz- szes, a vízállásokra, tetőzések nagyságára és idejére, az időjárási adatokra, töltés és az altalaj anyagára, valamint utóbbiak árvíz alatti viselkedésére, a jégtakarók keletkezésére, vastagságára, a jégzajlás kezdetére, annak levonulására stb. vonatkozó észlelések eddiginél részletesebb folytatása és azok erdeményeinek megfelelő módon szerkesztett adatgyűjteményben való rögzítése. Árvízvédelmi és folyamszabályozási szempontból szükséges a folyómeder és hullámtér változásának ellenőrzése, a töltés lábvonaláig terjedően felveendő mederszelvények sűrítése és 10 évenkénti ellenőrzése. Főleg a folyócsatomázás hatásának megfigyelésére kell különös gondot fordítani. Igen fontos annak vizsgálata, hogy a duzzasztóművek árvíz- levonuláskor, nyitott helyzetükben milyen duzzasztást okoznak. A vízitársulatok által készített lejt- hálózatok csak az ártérre készültek el. Szükséges lenne a hálózatnak főleg a tiszamenti hullámtérre való kiterjesztése, hol jelenleg csak egyes szakaszok felvétele történt meg. főleg a folyócsatomá- zással érintett helyeken. Részletes talajmechanikai feltárásokat és hidraulikai vizsgálatokat kell végezni azokon a helyeken, ahol az altalaj áteresztő és fedő rétege nincs. A talajvízszint és folyó vízállása közti kapcsolat megfigyelésére észlelő kútsorokat kell telepíteni. Különösen szükséges ez azokon a szakaszokon, ahol a meder megközelíti a védvonalakat és ott, ahol a védtöltés közvetlen közelében lévő anyaggödröknél a vízzáróréteg hiányzik. Kutatások szükségesek annak megállapítására, hogy burkolt töltéseknél az átázás és szivárgási vonal időben hogy változik. Megfigyelések szükségesek a hullámtéren árvízkor keletkező hullámok maximális méreteinek rögzítése és ezek különböző lejtőjű földgátakra való hatásának megismerésére. Ezen megfigyelések lehetőséget adnak a burkolatok biztonságos és gazdaságossági szempontból optimális kialakítására, az árvízvédelmi falaknak a dinamikus igénybevétel figyelembevételével történő helyes kialakítására és méretezésére. Vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy a hullámverés elleni klasszikus módszereket hol és milyen körülmények között lehet kevésbé költséges és gyorsan alkalmazható újabb védekezési mód és anyag alkalmazásával helyettesíteni. Gondolunk itt hőmérsékleti változásnak ellenálló műanyagfóliák, hálószövettel borított rizs vagy gabona szalmaszőnyegre, vagy más még eddig fel nem merült, vagy ki nem próbált védekezési módra. Szikes anyagú töltések rejtett kiüregelődései igen sok veszélyt tartalmaznak. A kollodiális szerkezet megváltoztatására alkalmas kémiai szerekkel való kezelés lényegesen növelné az árvízvédelmi biztonságot. Ez is a jövő kísérleti kutatásainak egyik feladata. Hasonlóan szükséges lenne kutatásokat folytatni a már megemelt földtöltések 123
