Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

3.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE AZ ARVlZMENTESlTÉSBEN, ÁRVÍZVÉDELEMBEN, VALAMINT A FOLYOK ÈS TAVAK SZABÁLYOZÁS ÄBAN Az árvízmentesítésben, árvízvédelemben,, vala­mint a folyók és tavak szabályozásában a tervező és végrehajtó tevékenység az illetékes Vízügyi Igaz­gatóságok feladatát képezi. Működésüket az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság irányítja. Ugyancsak a Főigazgatóság ellenőrizteti közegeivel a védmű- vek állapotát, az előírt árvízvédelmi anyagok és felszerelések készletben tartását. Felülbírálja a ké­szült terveket. A védekezést az Igazgatóság veze­tője vezeti, legfőbb irányítását az O VF vezetője, mint kormánybiztos, illetve rendkívüli árvíz ese­tén különböző minisztériumok bevonásával alakí­tott kormánybizottság gyakorolja. Az MSZMP támogatást nyújt mind_ a vízügyi szerveknek, mind a tanácsoknak az árvédelem fejlesztésében, valamint a tényleges árvédelemmel kapcsolatosan felmerülő nehézségek megoldásában. A tanácsok feladata: a rendelkezésre álló köz­erők, szállítóeszközök, védekezésre felhasználható anyagok állandó nyilvántartása, az árvédekezés­hez szükséges csapatok felvezetése, az önkéntes tűzoltó testületi tagok útján, valamint a védeke­zők élelmezésének biztosítása, a kiürítési és men­tési tervek elkészítése, az időközi változások át­vezetése, illetve azokban a valóságnak megfelelő adatok rögzítése. A honvédség igénybevétele, valamint a KPM munkáscsapatainak mozgósítása a kormánybiztos útján történik. 2.2 Az árvízmentesítés és árvízvédelem, valamint a folyók és tavak szabályozásának Keretterve 2.21 ARVlZMENTESlTÉS ÉS ÁRVÍZVÉDELEM KERETTERVE A fejlesztési terv készítésénél és költségelésénél a következő általános — az összes védvonalra egy­öntetűen érvényes — feltételekből indultunk ki: A beépítendő földtömeget úgy határoztuk meg, hogy a tényleges keresztszelvényekből számított mennyiséget az anyaggödör, a töltéserősítéssel érin­tett felület gyökérzettel átszőtt és így be nem épít­hető rétegére, csak a részletes tervek alapján meg­állapítható töltést keresztező utak, járók építésé­nek és kisajátításoknak költségeire, a beépítésre nem alkalmas gyökeres rétegeknek a régi és újon­nan nyitott anyaggödrökbe való betolására, a szállításközbeni szóródásra stb. tekintettel 20%-al növelve állítottuk be a táblázatba. A közelmúltban végzett erősítési munkák költségadatai alapján a legnagyobbrészt földmunkagépekkel történő erősí­tés m3-kénti egységárát 35,— forinttal vettük szá­mításba, a vasbeton árvédelmi falak m3-ét — te­kintettel azok építési és szerelési njehézségeire — 1800,— forinttal költségeltük. A belsőségekben — ahol a mentett oldali enyhe lejtő a töltés lábvonaláig terjedő beltelkek miatt nem építhető ki — a tervezett szivárgót fm-ként 1 m3 kővel, 300,— Ft fm-kénti egységárral vettük számításba. Az árvédelmi töltéstartozékokat (km, hm, kisa­játítási határjeleket, sorompókat, korlátokat stb.) km-ként 2000 forinttal költségeltük. Az árvédelmi felszerelés fejlesztésére 1,6 millió forintot irányoz­tunk elő, melyet a védvonal hosszával és az ár­védelmi szakaszok száma szerint arányosan osztot­tunk meg. Ugyancsak hasonlóan osztottuk meg az egyes védvonalak közt az ÄKSZ fejlesztésére előirány­zott 1,4 millió forint összeget is. Az új árvédelmi távbeszélővonalak építését km- ként 18 000 forinttal, vezetékcserét (áramkör) 2300 —2400 Ft/km, egy új távbeszélő állomás létesíté­sét 2300 forinttal költségeltük. Az árvédelmi füzes telepítését az OVF utasítása szerint átlag 30 000 Ft/ha költséggel irányoztuk elő. Munkásszállás felszerelését 1 főre 1400,— forint­tal, munkások védőruházatát és szociális felszere­lését 1 főre 1250,— forinttal költségeltük és a véd­vonal hosszakkal arányosan osztottuk meg. Az őrtelepek nagyrésze elavult, felújításra szo­rul. Az általában kő, vagy tégla alapra szigetelés nélkül emelt, féreglyukakkal átszőtt vályogfalú, valamint a szociális követelményeknek meg nem felelő épületeket át kell építeni. Az átépítésre szo­ruló őrtelepeket és azok egyes objektumait a mel­lékelt kimutatás tartalmazza. E kimutatásba fel­vettük — ahol arra belátható időn belül lehetőség nyílik — az őrtelepek villamosítását, munkásszál­lások és melegedők építését és ahol szükséges, — fúrt kutakkal — jó ivóvízzel való ellátását is. A költségelést, részben a szabvány, részben tapasz­talati adatok alapján végeztük. Az alábbiakban az egyes folyók menti védtölté- seket az általuk védett öblözetek szerinti csoporto­sításban külön-külön tárgyaljuk. 2.211 Állami kezelésben lévő fővédelmi vonalak mögötti öblözetek 1. A Rakamaz—tiszaeszlári és 2. Tiszalök—tisza­füredi öblözet A Tisza-balparti védvonal két öbölzetét a Raka­maz—tiszaeszlári és Tiszalök—tiszafüredi védvonal védi. E vonalon az OVF által előírt 1,5 m magas­sági biztonsággal kell a töltéseket emelni. A töltést 5,00 m koronaszélességgel, 1 : 3 hullámtéri, a mér­tékadó árvízszint felett 1 : 2, az alatt 1 : 4—1 :5 mentett oldali lejtővel terveztük. A 111.485—54.251 km közti szakaszon árvíz- szint alatti mentett oldalon 1 : 4, míg a 54,521— 0,000 szelvények közötti fakadóvizes szakaszon a második tiszai vízlépcső tervezett 90,50 m öntözési idénybeni duzzasztásra is tekintettel 1 :5 lejtőt terveztünk. Az 1. számú Rakamaz—tiszaeszlári öblözetben Tiszanagyfalunál a 109,685—108,605 szelvények között a magassági biztonságot a töltéskorona kül­ső — vízfelöli — szélén épülő árvédelmi fallal biz­tosítjuk. Ugyanezen a helyen szivárgót és a víz át­116

Next

/
Oldalképek
Tartalom