Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve II. kötet - mellékletek (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

XVII. fejezet. Területi vízmérleg

Egész Tiszawölgy: 8—13. Területi Vízgazdálkodási Kerettervek

1980. ÉVI VÍZMÉRLEG — C) Országos jelentőségű vízfolyások

10:XVII. 5. melléklet

Vizek

neme

Folyó (szakasz)

V

«

e

I. vízkészlet m3/s

kilépő vízhozamok

Qm

0.25IKQ

5 6

belépő

vízhozamok

1

3

8

belföldi

államközi

S

2’o.25

Qm

•8

e

о

töblet

1

о

átkönyvelés

о

2

2

7

8

9

10

11

12

»

13

N

Ю

Cl

I

*55

о

s

14 I 15

П. vízigények m’/'í

16

.17

18

19

Ili. vízmérleg-C

‘M

20

21

29.

30.

31.

32. 1

(У

Tisza I.

13 —

—

—

—

—

—

—

—

— 0,75 —

— 0,2617 — 0,26 0,49

35

Szamos

13 —

—

—

—

—

—

—

—

— 0,85 —

— — — — 0,85

0

Hármas-Körös

12 —

—

—

—

—

—

—

—

— 0,01 —

— — — — 0,01

0

Maros

9 —

—

—

—

—

—

—

—

— 0,03 —

— — — — 0,03

0

1 Maros nélkül.

1 A 2. mellékletben szereplő értékek helyesbítése után számított 1980. évi élővízigények.

Az augusztusi ha>znositható készlet

Folyó

Augusztus

Szeptemberi

1 ibzának adott

küllöldöi 1 lekötött-j ország

Qs5%

KQ

Q 99%

KQ

része

Túr

2,3

1,2

u

1,0

—

_

_

Sz

amos

25,0

14,9

15,0

12,0

—

8.2

Románia

Kraszna

0.2

0,1

0,1

0.1

—

—Bodrog

6,5

4,4

4,6

4.3

—

2,0

Csehszl.

Sajó—Hernád

13,2

6,2

6,6

5,2

13,1

3,1

Csehszl.

Eger

0,4

0,2

0,2

0.2

—

—

—

Zagyva

0,8

0,3

0.5

0,3

5,1

—

—

Hármas-Körös

7,8

1,8

5,2

1,8

—

3,9

—

összesen:

(A Tisza-rendszer VlZITERV 12.924. sz.

56,2 29,1 33,3 24,9

nemzetközi megosztását a javaslatából vettük. L. még

18,2

17,2

5. és 14. alatt.)

4 A Tisza átad a Tiszai oki rendszernek

77.4 m3,s-ol és ez továbbad a Körösvölgynek 17,2 m3/s-ot.

5 Ebből 6,8 m3/s a Szovjetunió, 9,4 mVs Jugoszlávia igénye.

* A VÍZITEKV vizsgálata szerint (20%-os tűrés figyelembe vételével) mértékadó 1923. évi vízjárás, továbbá a tiszai I., II. és 41. vízlépcsők medertározása. a Tiszafüred—kocsi tározó, a К. V. tározó I., III. és IV. tava adatainak alapján, részletes hidrológiai számítással meghatározott érték.

7 A szolnoki és a mezőhegyesi cukorgyár vízforgalma csak a szeptemberi mérlegben szerepel.

* A Tunyogi Holt-Számos tározó hatása.

9 A r.agytávlati fejlesztésre fenntartva.

10 Köröstarcsa alatt.

1! Sebes- és Kettős-Körösből.

12 A békésszentandrási vízlépcső medertározásá- nak a Hármas-Körös mentén hasznosítható része.

13 A rendszer tározóit a Tisza tározott többletének számításánál vettük figyelembe (lásd 5. alatt).

14 Ebből 24.2 m3/s Románia, 8.0 m3/s (a Tisza

közvetítésével) Jugoszlávia vízigénye.

15 A Rákos—ambrózfalvi és a Királyhegyesi tározó hatása.

17 A tényleges igény 0.35-szöröse.

СО

ОЭ

сл