Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
a javasolt művek összteljesítményét pedig 500 MW- tal kell figyelembe venni. A 10. sz. TVK területén a 20 éves terv végéig megvalósításra javasoljuk a Hernád I. vízerőművet 13,5 MW teljesítménnyel, továbbá a kesznyétení vízerőmű fejlesztését, ill. bővítését. A kisvízfolyások vízerőhasznosítási lehetőségei közül a Bán I., Jósva I—V, Rakaca I, és a Bán III. törpe vízerőművek megvalósítását irányoztuk elő. Ezeknek az összteljesítménye mintegy 0,4 MW-ra becsülhető. 2.13 ELMÉLETI VlZERÖKÉSZLET A 10. sz. Északmagyarországi Vízgazdálkodási Keretterv területének elméleti vízerőkészletét az I. sz. melléklet tartalmazza. Megállapíthatjuk, hogy a terület hidrológiai és topográfiai adottságaiból kifolyólag bőven rendelkezik elméleti vízerőkészlet- tel. 2.14 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A VlZERÖH ASZN OSfTÄSB AN A 10. sz. Északmagyarországi Vízerőgazdálkodási Keretterv területén a meglévő vízerőműveket a Ti- szalöki Erőmű Vállalat üzemelteti. A tervezett vízerőművek az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányítása mellett fognak épülni. Az energiatermelés kérdésével a Nehézipari Minisztérium foglalkozik. 2.2 A vízerőhasznosítás keretterve 2.21 KÖZEPES ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE 2.211 A Hernád vízerőhasznosítása A Gibárt feletti folyószakasz vízerőhasznosításá- nak terve a gibárti vízerőmű felújításának tervezésével egyidőben került kidolgozásra. A vízerőhasznosítási terv szerint a Hernád folyó Zsujta— Gibárt közötti felső szakaszának vízerőkészletét kétlépcsős, vagy egylépcsős változattal lehet kihasználni. A duzzasztó és a vízkivételi mű mindkét esetben Zsujtánál lenne. A gazdaságossági vizsgálatok szerint az egylépcsős változat bizonyult előnyösebbnek. A tervezett vízerőtelep kiépítésének mértékét 32 m’/sec-ban állapítottuk meg. A vízerőhasznosítás leggazdaságosabb megoldására üzemvízesatornás és tározós, csúcsenergiát szolgáltató vízerőművet terveztünk. A 32 m'/sec maximális vízszállításra kiépült üzem vízcsatorna táplálását a zsujtai duzzasztó és vízkiviteli mű biztosítja, amelyet egy erősen túlfej lett kettős kanyarulatban lehet elhelyezni. A két kanyarulat átmetszése kb 720 m hosszú. A duzzasztómű három nyílású, a nyílások közül a középső és a jobboldali nyerges gát rendszerűek, egyenként 20 m szélesek. A duzzasztómű utáni káros kimosások megelőzésére utófenék létesítése szükséges. A duzzasztómű szabad nyílásai a legnagyobb árvízhozamot is káros vízduzzasztás nélkül vezetik lé. A duzzasztóműtől kiinduló 32 m’/sec emésztésű üzemvízcsatorna hossza 23,5 km. Átlagos esése 10 cm/km. A csatorna nyomvonala nagyjából E—D-i irányban a Hernád völgy K-i peremén, a folyó balpartján halad a meglévő gibárti erőmű’ közelében létesítendő tározóig. Göncruszka község fekvése mintegy 2,5 km hosszban kizárja a kedvező vonalvezetést. Villmány és Vizsony között a csatorna az út K-i oldalán halad, majd Vizsolyt elkerülve metszi a Mád-hidas- németi állami utat. Hemádcéce után a csatorna 2 km-es szakasza teraszos, nyílt terepen fekszik. Az erőtelepet a gibárti régi duzzasztómű közelében célszerű elhelyezni, ahol a Hernád-völgytől hirtelen kiemelkedő domb kedvező lehetőséget nyújt a mintegy 25 m esésű vízerőmű felépítésére. Ugyanott kedvező feltételek vannak egy 2,2 km2 felületű, mintegy öt millió ms térfogatú tározómedence létesítésére is, mely csúcsenergia termelésére nyújt lehetőséget. A tervezett megoldás megvalósítása után a közel hat évtizede működő 530 kW teljesítményű, egyébként is felújításra szoruló gibárti vízerőtelepet, meg kell szüntetni. A Hernád II. rendszer a folyó középső szakaszának energiakészletét hasznosítja. A vízkivétel! művet a jobbparton kell elhelyezni, mert az üzemvíz- csatoma a topográfiai adottságok miatt csak a völgy jobboldalán vezethető. A duzzasztás hatása a Pere—Gibárt közötti Hernád szakaszra terjed ki. A terepnél magasabb duz- zasztási szint miatt a Hernád jobbpartján töltést kell építeni. Az üzemvízcsatorna hossza a vízkivételi műtől a torkolatig 26,0 km. Nyomvonala általában ÉK— DNY-i irányban, a folyótól 140—500 m távolságra, vegyes szelvényben halad az 1. sz. vízerőműig. Az 1. sz. vízerőtelep után tovább is az előbbi irányban, mintegy hat m mély bevágásban folytatódik, majd keresztezi a Kis-Hernádot, melynek vizét az üzemvízcsatorna feletti csatornahídon lehet átvezetni a Hemádba. A keresztezés után az üzemvízcsatoma 500 m hosszban a Kis-Hemád medrében majd 3— 4 m-es átlagos mélységű bevágásban halad. Ezután Öcsalános községet Ny-ról megkerüli és a községtől D-re, a Vár dombnak nevezett kiemelkedő terepalakulaton tervezett 2. sz. vízerőtelepet függő mederrel éri el. A 2. sz. vízerőtelep után keresztezi a Hernád jobboldali árvédelmi töltését, a hullámtéren a töltés anyaggödrében halad, majd Gesztely község mellett, a közúti hídtól É-ra mintegy 200-re egyesül a Hemáddal. Mindkét erőtelepen kettős szabályozású Kaplan turbina, generátor és transzformátor kerül beépítésre. Az erőtelepek mellett árapasztót kell építeni, hogy az egyik erőtelep kiesése vagy egy gépegység javítása a másik erőtelep üzemét ne akadályozza. A zsujtai duzzasztó és vízkiviteli mű, valamint az alatta és felette kialakított kedvező vonalozású meder állékonyságának biztosítására a partot burkolni kell. A duzzasztómű alatti átmetszés jobbpartjának védelmére 400 m hosszú, a balpart védelmére pedig 300 m hosszú partvédőművet kell építeni. A csatornát áteresztő talajok esetén és a községeknél burkolni kell. A Hernád II. üzemvízcsatorna és a jobbparti vízfolyások (Bélus, Vason- ca patak, Bige csatorna) keresztezését bújtatóval kell megoldani, a Kis-Hemád vizét pedig csatornahídon keresztül kell a Hernádba vezetni. A Hernád vízerőhasznosítása egyéb vízgazdálko30 10 TVK 305
