Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
öntözési idényen kívül a tavakba lehet bevezetni, így ezek a Hejő tározói aként használhatók fel. Ez a megoldás igen gazdaságos, lényegesen olcsóbban valósítható meg, mint a területen egyébként még szóbaj öhető csőkutas öntözés. A Hejő alsó szakasza mentén (a—2.) a Szakáld- Hejőszalonta-Nemesbikk-Tiszaoszlár vonala közötti területen lehet nagyabb összefüggő öntözési egységet kialakítani, mely a TRK/3—5. alatt ismertetendő délborsodi öntözőrendszerhez kapcsolódik. Vízellátása a Sajó-csatornából, de részben a Hejő közvetítésével biztosítható. Öntözésre — 500 hatói 1 900 ha-ig terjedő egységekben — összesen 4 350 ha rendezhető be. A fontosabb adatokat a 38—40. sz. táblázatok közük. A Bükkaljának vízfolyásból táplált harmadik önálló öntözési egysége az Eger-völgyi öntözőrendszer. (a—3.) Az éghajlati adottságok itt a dombvidéki jelleghez alkalmazkodnak. Az évi csapadékösiszeg átlaga 589 mm, a tenyészidőszaké 351 mm. Az átlagértékek 50%-os valószínűségűek. Az évi fcözéphőmér- séklet 9—10,5 C°. A tenyészidőszak hőösszege 3 100 —3 200 C° között van. Az utolsó fagyos napok átlagosan április 10—15 között fordulnak elő. A völgyfenék domboldalról lesodort középkötött erdőségi talaj, rétegesen keveredve öntéstalajokkal. Az öntözött terület felszíne sík. Az Eger-patak vízhozama a meglévő öntözések vízigényét is csak korlátozottan elégíti ki. Ennek ellenére a fejlesztés — részint a hagyományok, de főként az erre vonatkozó igények miatt — indokolt. A helyi adottságok a jelenlegi 575 ha kiterjedésű területnek további 500 ha-val való növelését: teszik lehetővé, ehhez azonban meg kell építeni — 0,88 millió m3-es térfogattal — a monosbéli. tározót. A fejlesztéssel kapcsolatban főként szántóföldi öntözéseket terveztünk, éspedig — a korlátozott vízkészlet takarékos felhasználása érdekében — esőztető megoldással. Az ismertetett öntözések jellemző adatait ugyancsak a 38—40. sz. táblázatok tartalmazzák. b) Bükkaljai tározós öntözések címen azokat az öntözéseket tárgyaljuk, amelyek kizárólag a Bükk- alja kisvízfolyásainak lehetőségeire támaszkodnak. Ezek a következők: b—1. Kulcsár-völgyi öntözések, b—2. Délbükki tározós öntözések (Berek, Csin- cse, Nádér, Szoros, Novaji és Ostoros patakok) b—3. Laskó-völgyi öntözések. A terület éghajlati jellemzői az Eger-völgyiek- kel azonosak. Az öntözendő területeiket általában völgyfenéki humuszban gazdag öntözőtelepek fedik. A Kulcsár-völgyben a Berek-patak 0,8 millió m3-es tározójának vizét Ernőd határában 360 ha gyümölcsös esőszem öntözésre kívánjuk felhasználni. Az öntözést felszínalatti nyomócsöves megoldással terveztük, (b—1.) A délbükki vízfolyásokon 7 tározó létesíthető, összesen 11,32 millió ms térfogattal. Ezekre Sziha- lorna, Mezőkövesd, Szomolya, Batta, Gelej, Bogács és Tard községek határában 17 kisebb egységben összesen 6 640 ha kiterjedésű terület öntözését biztosítják. (b—2.) A Laskó-völgy öntözővízzel való ellátása érdekében meg kell építem az egerszalóki és a szóláti alsó tározót, az előbbit 3,5 millió, az utóbbit 2,8 millió m3 térfogattal. A két tározó vize 6 egységben összesen 380 ha-on használható fel öntözésre. Az öntözött terület Egerszalók, Kerecsend, Füzesabony és Dormánd községek határában fekszik, (b—3.) A TRK/3—4. jelű terület öntözéseinek összefoglaló, valamint az egyes részietekre jellemző adatait a 38., 39. és 40. táblázatokban közöljük: Az öntözött terület kultúra szerinti megoszlása (ha-ban) 38. táblázat Megnevezés Szántó Kert Szőlő-gyümölcs Rét-legel6 összesen a) Bükkaljai vízfolyások 1. Nyékládháza környéke 1400 100 — 500 2 000 2. Hejő alsó szakasza 3 000 150 400 800 4 350 3. Eger-völgyi önt. rendsz. 537 80 — 458 1075 a) összesen: 4 937 330 400 1 758 7 425 b) Bükkaljai tározók 1. Kulcsár-völgyi tározó — — 360 — 360 2. Délbükki tározók 3 984 664 1 328 664 6 640 3. Laskó-völgyi tározók 1 860 506 338 676 3 380 b) összesen: 5 844 1 170 2 026 1 340 10 380 TRK/3—4. összesen: 10 781 1 500 2 426 3 098 17 805 224
