Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai
XVI. FEJEZET A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai 1. A TÉMAKÖR ISMERTETÉSE A 10. sz. vízgazdálkodási egység északon és észak-keleten Csehszlovákiával határos. Az országhatár észak-keleten a Tisza folyó középvonalától (630 fkm) indul ki, a 68 948 km szelvényben metszi a Tisza jobbparti, majd a 42 350 km szelvényben a Bodrog balparti árvédelmi töltését és 700 méteren a Bodrog medrében halad. Innen (50,4 fkm) kilépve Sátoraljaújhely belsőségének déli végén a Ronyva patakhoz vág át és 12,8 km hosszban annak középvonalát követi Felsőregmec község északi határáig. Ezt elhagyva nagyjából a Bózsva vízválasztóját követi Hollóháza község nyugati határáig, majd a közbenső hegyeken át Kékednél éri el a Hennád medrét (106,0 fkm szelvény), melyet 10,4 km hosszban követ. A Hemád medréből kilépve a Tomyosnémetá és Hidvégardó községek közötti dombvidéken halad át. A Bódvát a vízfolyás 56,37 fkm szelvényében lévő közúti hídnál kieresztezi. Bódvavendégitől a hegyeken át húzódik és Sajópüspökinél éri el a Sajó medrét (131,26 fkm szelv.), melyet 80 m hosszban követ. A Sajó medréből kilépve a Hangony északi vízválasztóját követi és Domaházától délnyugatra a Hangony és Tárná vízválasztóján, a 360 m magassági pontnál ér véget. Észak-Magyarország és Csehszlovákia közös országhatárának hossza Zemplénagárd és Domaháza községek között 290 km, melyen keresztül a Bodrog, Sajó, Hernád folyókon kívül a Bódva, a Ronyva, a Szartos patak, a Karos-Szerdahelyi csatorna, a bánrévei Névtelen patak, a Kecső, Sas, Perényi patakok, mint még említést érdemlő vízfolyások érkeznek Északmagyarország területére. Több helyen vízfolyások képezik az országhatárt az alább feltüntetett hosszban: Bodrog Karcsa ér Sajó Felsőberecki főcsatorna Hemád Szartos p. Izra p. Bisted p. Ronyva p. Összesen: 0,7 km hosszban 21.7 km hosszban 0,8 km hosszban 8,6 km hosszban 10,4 km hosszban 0,25 km hosszban 1,47 km hosszban 0,74 km hosszban 12.8 km hosszban 56,76 km hosszban A Szartos patak a Hernád, az Izra és a Bistei patak a Ronyva mellékvízfolyása. Ezek az országhatár környezetében torkollanak a befogadóba. A szomszéd államból érkező Bodrog, Sajó, Hernád, Ronyva és Bódva a Tiszával együtt döntően befolyásolja a 10. sz. vízgazdálkodási egység hidrológiai viszonyait. Ezek a vízfolyások — a Tiszát és Bodrogot kivéve — Csehszlovákiában erednek, Vízgyűjtőjük jelentős része ennek az államnak a területére esik. A Bodrog vízgyűjtője átnyúlik még a Szovjetunió kárpátaljai részére is, míg a Tiszáé Magyarország, Csehszlovákia, Szovjetunió és Románia között oszlik meg. Ennek következtében hidrológiai szempontból a Tisza a 10. sz. vízgazdálkodási egységen kívül érinti még a 13, 11 és 12. jelű vízgazdálkodási területek nemzetközi vonatkozásait is. 2. A VÍZGAZDÁLKODÁSI NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉRTÉKELÉSE Az előadottakból kitűnik, hogy Észak-Magyar- crszág területét érintő nagyobb vízfolyások teljes vízgyűjtőterületei két, három vagy négy állam között oszlanak meg. Ezeknél az államoknál a korszerű és egymás érdekeit kölcsönösen kielégítő, egyben kötelező erejű vízgazdálkodási irányelvek alkalmazására vonatkozó nemzetközi megállapodások jelenleg még hiányzanak. így a szóbanforgó vízfolyások teljes vízgyűjtő területét átfogó, korszerű, egységes szemlélet alap- já álló vízgazdálkodásról ma mé gnem beszélhetünk. Vannak ugyan már államközi egyezmények. amelyek egyes részletkérdések megoldására vonatkozó eljárásokat és intézkedéseket lehetővé tesznek, azonban ma még mindegyik állam elsősorban saját érdekei szempontjából irányítja a maga víz- gazdálkodását. Ezért a vízgyűjtők felső szakaszaival rendelkező államok lényegesen előnyösebb helyzetben vannak Észak-Magyarországgal szemben. Mielőbb el kell érni, hogy az egyes vízgyűjtőkön érdekelt szomszédos államok egymás érdekeit kölcsönösen kielégítő vízgazdálkodási irányelveket dolgozzanak ki, ennek alapján a legmesszebbmenő 49 10 TVK 385
