Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

A Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítése

1.5 A 10. sz. Észak-Magyarország Területi Vízgazdálkodási Keretterve készítésének szervezeti felépítése A 10. Észak-Magyarország Területi Vízgazdálko­dási Keretterve úgyszólván teljes egészében az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság területét öleli fel és így ezt a tervet az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízgazdálkodási Főosztályának (ezen belül a Vízgazdálkodás-Fejlesztési Csoport), vala­mint az OVF Vízügyi Tervező Vállalat Távlati Ter­vezési (korábban Keretterv) Osztályának irányítá­sával az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság készítette. Az illetékessége alá tartozó területrészre vonatkozó adatokat a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság bocsátotta rendelkezésre. A Keretterv kidolgozásának legfőbb irányító és bíráló szerve kormányzati szinten a Keretterv kormánybizottság volt, tudományos és elméleti szinten pedig a Ma­gyar Tudományos Akadémia. A Területi Vízgazdálkodási Kerettervet az Észak- magyarországi Vízügyi Igazgatóság, illetve a Bala­toni Vízügyi Kirendeltség az Országos Vízügyi Főigazgatóság 34/1961. (V. É. 16.) sz. utasítása alapján létrehozott Területi Vízgazdálkodási Ke­retterv Bizottság ülésein az illetékes helyi szervek bevonásával vitára bocsátotta. A generáltervező OVF Vízügyi Tervező Vállalat mindenekelőtt általános tematikát készített a Ke- retervre. A Magyar Tudományos Akadémia bírá­lata és a Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozására alakított kormánybizottság jóváhagyása után ugyancsak az OVF Vízügyi Tervező Vállalat a Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítéséhez íészletes tematikát és munkatervet állított össze a Vízügyi Igazgatóság részére, továbbá összefogta és koordinálta a társtervező Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Intézet és a résztvevő többi szervek munkáját. Ennek során biztosítani kellett, hogy az országban szétszórtan, különböző városokban mű­ködő tervező egységek azonos mélységgel, azonos tartalommai, azonos szerkezettel stb. készítsék el a terveket. Habár tervezés közben több kiegészí­tésre volt szükség, a részletes tematika lényegében biztosította az egységes kidolgozást. A 10. Észak-Magyarország Területi Vízgazdálko­dási Keretterv kidolgozásában résztvevő Észak­magyarországi Vízügyi Igazgatóság feladata a kö­vetkező volt: a) a 10. sz. Területi Vízgazdálkodási Keretterv elkészítése. , b) Adatszolgáltatás az Országos Vízgazdálko­dási Keretterv készítéséhez. c) Együttműködés a szomszédos vízügyi igazga­tóságokkal az azok által végzett Területi Vízgaz­dálkodási Keretterv készítési munkában, továbbá az érdekelt tanácsi szervekkel és a Területi Vígaz- dálkodási Keretterv Bizottsággal. d) A 10. sz. Területi Vízgazdálkodási Keretterv megvitatásának megszervezése, lebonyolítása, az illetékes helyi szervek bevonásával. A Vízügyi Igazgatóságnál a Területi Vízgazdál­kodási Keretterv tervezési munkáját a Vízgazdál­kodási Osztály Vízgazdálkodás-fejlesztési Csoport­jának koordinálásával a Vízügyi Igazgatóság szak­ágazati és tervezési csoportja végezték el. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítésé­hez rendelkezésre álltak a Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Intézet adatfeldolgozásai, az OVF Vízügyi Tervező Vállalat pedig alap- (terv) doku­mentációt (összesen 63 tervcsomag) bocsátott a Vízügyi Igazgatóság rendelkezésére. Értékes alap­adathalmazt képviseltek a „Vízgazdálkodási adat- gyűjtemények” (összesen 64 kötet 8500 oldalon és 7000 formátum melléklet), továbbá a „Vízgazdál­kodási adatok a regionális vizsgálatokhoz” (8 kötet 1330 oldal szöveggel, 1110 táblázattal és 750 for­mátum rajzzal). A Területi Vízgazdálkodási Keretterv-készítés szervezeti felépítését a következő táblázat szemlél­teti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom