Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
az egyezmény nem terjed ki a határvizekkel kapcsolatos valamennyi vízgazdálkodási kérdésre, Csehszlovákiával az egyezmény teljessé tétele érdekében tárgyalások vannak folyamatban. A Bodrog folyó vízhozamaival kapcsolatban már hosszabb ideje folyik tárgyalás Csehszlovákiával. Csehszlovákia bejelentette, hogy mind a saját, mind pedig a Szovjetunió részéről nagyobbarányú vízrendezési munkákat fognak végrehajtani, melyek az árvízi hozamok növekedésével járnak. A számítások szerint az árvízi hozamokkb. 1400 m3/s- ra fognak emelkedni. Ugyancsak történt bejelentés az irányban is, hogy a kisvízi hozamok emelkedésével is lehet számolni, mivel két tározó (Velká Domasa és Vihorlát) építése van tervbevéve. A Hemád folyón érkező vízhozamok megváltoztatására is lehet számítani, mivel a Csehszlovákiában tervezett Rúzsán víztározó (1965—75) az eddigi minimális vízhozamokat megkétszerezi, de az árvízi hozamot említésre méltóan nem csökkenti. A Sajó völgyében cseh területen a folyónak a határtól sámított 28 km hosszú szakaszán mederrendezési munkákat végeznek, melyek a csehszlovák becslések szerint az árvízi hozamoknak mintegy 20%-os megemelkedésével járnak a határ szelvényében. A kisvizek tekintetében Csehszlovákia több alkalommal is közölte, hogy a Gölnic és a Hnilica vizének átvezetésével a kisvízhozamokat növelni fogja. Jelenleg csak a Gölnic patak völgyéből történik átvezetés, azonban ez sem oly nagymérvű, hogy a Sajó magyarországi szakaszán a kisvízi hozamokat jelentősen növelné, — annál is inkább, mivel a vízátvezetés a mindenkori villamosenergia igények függvénye. A Bodván — az előbbiekhez hasonlóan — mederrendezési és a vízgyűjőjén lecsapolásá munkák végrehajtását tervezik csehszlovák részről, melyek eredményeképpen az l%los előfordulási valószínűségi árvízi hozamok mintegy 150 m3/s~ra emelkednének. Itt kell megemlíteni, hogy 1958 júliusában a Tisza folyó völgyének (Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia, Magyarország) érdekelt vízügyi szerveinek vezetői Kievben a „Tisza folyó medencéje víz- tartalékainak komplex kihasználási sémájának összeállítására vonatkozó kérdések” megbeszélésére összeültek. Megállapodás született, hogy a Szovjetunió tervező szervei elkészítik a séma típusprogramját, melynek alapján a további távlati tervezések folyhatnak. A sémával kapcsolatban több nemzetközi tárgyalást is tartottak, de az elkészült tervezetek végleges formát még nem öltöttek. Csehszlovákiából a határra érkező vizek minősége — a Bódva kivételével — általában kifogásolható. A Bodrog vize kissé szennyezett, időközönként azonban nagyon szennyezett. A Hemád vize elfogadható minőségű, de időszakosan szennyezett víz is érkezik medrében. A Sajó már a határt átlépve nagyon szennyezett vizet szállít. — Minőség tekintetében e vízfolyásoknál a jövőben sem számíthatunk komoly javulásra, sőt biztosra vehetjük, hogy a Hemád vizének minősége a Kassa környéki ipartelepítések miatt tovább fog romlani. A Tisza vize tiszta, vízhasznosítási célokra felhasználható. 2.3132 A SZOMSZÉDOS TERÜLETEKRE TÁVOZÓ VIZEK Távozó vizeinket — területünk és a 11. TVK1 egység között folyva — a Tisza gyűjti össze, majd adja át a 8. TVK-egységnek. A területünkön végzett vízimunkálatok a Tisza folyó vízjárását észrevehetően nem befolyásolják. A 2.3131 pontban ismertetett esetleges csehszlovák munkálatok a Tisza árvízhozamait, mivel az árvízi csúcsok nem esnek egybe, komolyan nem módosítják; a tározóépítések hatása azonban a távlatban a kisvízhoziamok tekintetében is érezhetővé válhat. A tervezett nagyarányú öntözések a Tisza nyári vízhozamait jelentősen csökkenteni fogják. Az átadott víz az év nagy részében tiszta minőségű, bár időközönként és szakaszonként (Bodrog- torkolat, Saj ó-torkolat és a Tiszavidéki Vegyikombinát környezetében) szennyezett. Az időszakosan jelentkező szennyezett állapoton szennyvíztisztító- berendeések építésével és előírás szerinti üzemelésével lehet segítem. 2.314 A felszíni vizek jelentősége a terület vízgazdálkodásában Területünk augusztusi 85%-os tartósáágú ösz- szes természetes felszíni készlete — mintegy 165 m3/s, amiből 145 m3/s a Tiszára jut — kereken egy nagyságrenddel múlja felül a felszínalatti vízkészletet. (A szeptemberi 99%-os tartósáágú érték alig haladja meg az előbbi felét.) A Tiszára támaszkodókat figyelmen kívül hagyva, az egyéb felszíni készletet fogyasztó vízigények — a készletek megoszlásável összhangban — a felszínalattiakat terhelőknek mintegy másfélszeresét teszik ki. A felszíni vízfogyasztás а/з~а ipari, fennmaradó része mezőgazdasági és ipari vízigény. A területünket is érintő Tisza-szakasz készletét túlnyomórészt a szomszédos területeken települt, részben közvetve jelentkező (Keleti-főcsatomastb.), igen számottevő igények terhelik. Az eddig' elmondottakról egyébként а XVII. (Területi Vízmérleg) fejezet a hozzátartozó „Jelenlegi vízmérleg” c. táblázatokkal és a Vízmérleg a felszíni vizekre, 1960. évi állapot, Vízmérleg a talaj- és partiszűrésű vizekre 1960. évi állapot, A karszt- és rétegvizek vízmérlege 1960. évi állapot c. térképekkel együtt részletesen is tájékoztat. A felszíni vízkészlettel való gazdálkodás fejlődésének iránya területünkön részben a Bodrog és Hemád, továbbá — kisebb mértékben — a Tisza készletének hasznosítása, résziben a tározási lehetőségek fokozott kihasználása felé mutat. (A felszínalatti vizekkel ilyen szempontból a 2.414 pontban foglalkozunk.) 74
