Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
Különböző tartósságú többnapos csapadékok csapadék összege, Hejőbába 17. táblázat Március Augusztus November Tartósság % 1 1 2 1 3 I 4 5 6 1 1 2 1 3 1 4 1 3 1 6 1 1 2 1 3 1 4 1 3 [ 6 napos csapadék összege mm-ben í 31 49 59 63 65 66 42 62 77 84 98 109 40 46 50 54 64 64 2 28 31 33 41 47 49 42 55 59 70 70 71 30 36 46 52 58 61 5 18 26 31 34 36 39 33 44 44 46 54 80 25 33 41 50 52 52 10 16 24 26 30 31 34 29 38 41 43 44 46 22 29 32 38 40 42 25 13 15 17 18 20 21 22 25 27 27 29 32 16 22 24 26 29 «2 2.276 Az 1—6 napos nagy csapadékok Az 1—6 napos nagy csapadékokat a 17. táblázatban Hejőbába adataival jellemezzük. A táblázat 3 bélvízgazdálkodási szempontból jellemző hónap 1—6 nap időtartamú, különböző gyakoriságú nagy csapadékainak összegét tünteti fel. A fenti mértékadó csapadékösszegek ismerete elsősorban a belvízi hozamok, valamint az árvizek számításánál fontos. 2.277 Rövid időtartamú nagy csapadékok (záporok) A terület mértékadó záporintenzitásainak jellemzésére a 17. ábrán közöljük Kompolt körzetének különböző gyakoriságú csapadékintenzitás-függvé- nyeit, melyek csupán területünk síkvidéki részeire tekinthetők mértékadóknak. A hegyvidékre — egyéb adat híján — a függvényértékek 10—20%- kal való megemelését javasoljuk. 17. ábra. Rövid időtartamú csapadékok intenzitása Kompolt (10 év észlelési adatai alapján) E függvényeket elsősorban belsőségi csapadékcsatornák tervezésénél, továbbá kisvízfolyások árvízi hozamainak számításánál hasznosítjuk. A 13—14. táblázatban, továbbá а 17. ábrán közölt szélső- és gyakorisági értékek igen jól kiegészítik a számtani közepeket (átlagokat). Ismeretük nemcsak különböző vízgazdálkodási tevékenységek (ár- és belvízmentesítés, vízienergia-hasznosítás. öntözés), hanem a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló természetátalakító munkálatok (táj termelés, erdősávok telepítése, talajvédelem, céltudatos üzem vezetés) tervezéséhez is nélkülözhetetlen. 2.278 Hótakarós napok, a hótakaró vastagsága A hótakarós napok évi átlagos száma területünkön átlagosan 70—80, de a magasabb hegységekben eléri a 120—130-at is. Az első hótakarós napot novemberben, az utolsót áprilisban észlelték. A közbeeső téli hónapokban decemberben 16, januárban 25, februárban 20, márciusban 9 hótakarós nap fordul átlagosan elő. A hótakaró átlagos vastagságáról a 18. ábra tájékoztat. 18. táblázat A különböző vastagságú hótakarók előfordulásának gyakorisága (%) Budapest (1900/01—1049/50) 0 5 10 20 30 40 60 cm 42 23 18 11 3 3 % A hótakaró eddig észlelt legnagyobb vastagsága 78, a hegyekben 100 cm. A különböző vastagságú hótakarók előfordulási gyakorisága területi eltéréseket alig mutat (18. táblázat). A 30 cm-t meghaladó hótakaróvastagság és a hómentes időszak előfordulásának %-os gyakorisági értékeit területünk sík-, domb- (150—300 m A. f.) és hegyvidéki részein a 19. táblázat mutatja. 9 ío TVK 65
