Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

A 7/a—7/c táblázatokból láthatjuk, hogy a téli hónapok középhőmérsékletednek szélsőséges értékei közti különbség a nyári hónapok középhőmérsékletének ingadozására jellemző hasonló érték kétszeresét is meghaladja.

Területünkön a tenyészidőszak átlagos hőösszege 3 250—2 850 C°, átlagát tekintve mélyen az országos átlag alatt marad. Értéke az évi középhőmérséklet változásának megfelelően délről észak felé haladva rohamosan csökken (13. ábra).

A gyakorlati életben különösen fontos a hőmérsékleti szélsőségek küszöbértékeinek előfordulási gyakoriságát ismernünk. Ezért a 7/d táblázatban meghatározásukkal együtt közöljük az éghajlati szakirodalomban bizonyos küszöbértékek szerint kiválasztott napok átlagos előfordulását.

A táblázatban felsorolt szélsőséges hőmérsékletű

napok ismerete nemcsak a növénytermesztés, hanem számos műszaki tevékenység (pl. betonépítés) szempontjából is hasznos.

A téli és nyári napok számának területi eloszlását a 14. és 15. ábra szemlélteti.

2.25 PÁROLGÁS

2.251 Szabad vízfelületek párolgása

Területünkön a szabad vízfelületek dr. Szesztay Károly számítása szerint évenként 550%650 mm-es vízoszlopot párologtatnak él (V > 10 millió m3 mf+ retű tározókra számított érték).

Az átlagérték délről észak felé csökken; a magasabb hegységekben az 500 mm-t sem éri el. A párolgás évi menetét a 8. táblázat tükrözi.

Szabad vízfelületek átlagos párolgása mm-ben és az évi összeg %-ában

8. táblázat

1

ь !

n. 1

Ш. 1

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

Év

mm

6

9

22

48

84

102

120

96

66

32

9

6

600

%

1,0

1,5

3,6

8

14

17

20

16

11

5,4 1,5

1,0

100

Az egyes hónapok párolgásértékeinek 20 évenként várható szélsőséges eltérése a havi átlagtól +55, illetve —32%.

2.252 Területi párolgás

A talajfelszín párolgásának (területi párolgásnak) átlagos évi összeg ezen a területen 500—525 mm. Elszigetelten, a magasabb hegységekben (Bükk, Zempléni-hegység) a bővebb csapadéknak megfelelően 600 mm fölé is melkedik az átlagérték. Az évi menetet és a tenyészidőszak párolgását a 9. táblázatban adjuk meg.

2.26 A LEVEGŐ PARATARTALMA

2.261 Abszolnt páratartalom

Az abszolútpáratartalom havi átlagos értékei a napi, azaz 24 órás adatok alapján országos viszonylatban sem mutatnak 10%-nál nagyobb eltéréseket. Területünket így jól jellemezhetjük az Eger 30 éves adatsorából számított átlagértékekkel, (10. táblázat)

2.262 Relatív páratartalom

A relatív páratartalom havi átlagos értékei csak a nyári hónapokban mutatnak számottevő különbségeket területünkön. Pl. júliusban délről észak felé haladva 62%-ról 72%-ra nő az átlagos havi érték. Ezt figyelembe véve a hasonló éghajlatai helyzetű Nyíregyháza 50 éves átlagadatai jó tájékoztatást nyújtanak 11, táblázat).

9. táblázat

A területi párolgás átlagos értékei (1), a 20 évenként várható maximális (2) és minimális (3)

eltérésekkel mm-ben

1

1

I.

1

II. 1

III.

1

IV.

V.

1 VI1 VII.

1 vra.

! ix. 1

Xí

Xli

XII. 1

Tenyész

időszak

(1)

7

9

22

48

85

92

91

70

50

26

13

7

436

(2)

+ 7

+7

+ 15

+ 42

+ 30

+25

+ 19

+ 11

+ 48

+ 11

+ 11

+ 7

(3)

—7

—7

—13

—28

—37

—73

—77

—69

—47

— 9

— 9

—5

Átlagos abszolút

Eger

páratartalom g m'-ben

(1901—30)

10.

táblázat

I.

1

II.

1 III.

1

IV.

1

V. 1

VI. 1

vu. 1

VIII. 1

IX.

X. 1

XI.

XII.

Év

4,0

4,2

5,3

6,7

9,3

11,0

11,9

n,6

10,0

8,0

5,8

4,6

7,7

62