Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
Á fejlesztési tervek szerint az összes elvégzendő földmunka betonmunka kőmunka összes építési költség 3 516,2 ezer ms 90,3 ezer m’ # 1 560,0 m5 1 007,1 millió Ft Az előirányzatnak 43%-át 1980-ig, 57%-át 1980 után tervezzük megvalósítani. 2.212 Ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosítása Ezzel a kérdéscsoporttal a TVK XIII. fejezete foglalkozik. A 10. sz. vízgazdálkodási területen ez- időszerint 20 idetartozó víznyerőhelyet tartunk nyilván. Ezek megoszlása a 10. táblázat szerint csoportosítható : Az egyszerű hévizeknek jelzett vizek hőfoka 27—32, a kalciumosaké 42—47, a kloridosaké 81— 91, a kéneseké 62—72, a radióaktívaké 25—30 C7 A 44 579 mVnap vízmennyiséget a következőképp hasznosítják: gyógyfürdőkben (46 káddal) tisztasági fürdőkben uszodákban, strandokon ivóvízellátásra (Eger) mezőgazdasági (melegágyi) • 5 100 m’/nap 5 083 mVnap 14 970 m7nap 7 000 mVnap 440 m’/nap összesen : 32 593 m’/nap Mint látható a készletből 11 986 mVnap víz- mennyiség (27%) még felhasználatlan. Ugyanez az arány éves vetítésben még kedvezőtlenebb. Ugyanis az évi víztermelés 16 529 millió ms 100% évi felhasználás 8 590 millió ms 53% évente felhasználatlan 7 668 millió m5 47% A fejezet elemzése szerint a hévizek fűtésre való felhasználásával megtakarított szén mennyisége évente 42 270 tonna. Fentiekből megállapítható, hogy az eddig feltárt ásvány-, gyógy- és hévíz kincsünk kihasználtsága nem kielégítő. Az igénybe vett mennyiség túlnyomó részét csak egyszerű tisztasági fürdőként, uszodákban és strandokon, valamint ivóvízellátásra hasznosítják. A vízgyógyászat alig fejlett, ásványvízfelhasználás nincsen, a hévizek mezőgazdasági kihasználása pedig kezdeti stádiumban van. Fejlesztési terveink az ásvány-, gyógy- és hévizeink fokozottabb kihasználása mellett ennek a helyzetnek a megváltoztatását irányozzák elő. Az előirányzataink csak a jelenleg feltárt vízkészletre támaszkodnak. A kitűzött célok érdekében a gyógyvíz felhasználást napi 600 m’-rel (Mezőkövesd, Miskolc) a tisztasági fürdők vízfelhasználását napi 150 m’-rel (Mezőkeresztes, Bogács) az uszodai és strand vízfelhasználást napi 3 000 m’-rel (Eger, ivóvízellátást napi Végardó) napi 1 000 m’-rel (Végardó, Sárospatak) melegházfűtő vízfelhasználást napi 5 180 m’-rel (Ernőd, Mezőkeresztes, Sajóhídvég) összesen : 9 930 m’-rel tervezzük fokozni. A fejlesztés mintegy 20 új kád, 15 000 т'г fűtött melegházi felület, új strandok és uszodák építését jelenti. A megtakarított szén évi mennyisége ezáltal 52 095 tonnára, a felhasznált víz mennyisége 42 523 mVnapra nő. A felhasználatlan vízmennyiség egy mértékadó nyári napon 2056 mVnapra (4,6%) csökken. Éves viszonylatban a felhasznált vízmennyiség 11,147 millió m3-re nő, a fel nem használt vízmennyiség még mindig 5,112 millió m3 (32%) marad. A fejlesztés 51,5 millió Ft-ot igényel, amiből 39,5 millió Ft-ot 1980-ig, 12 millió Ft-ot (Eger fejlesztésének egyrésze) 1980 után tervezünk beépíteni. 10. táblázat Hely Egyszerű hévíz Kalcíumos, magnézíumos 1 Klorídos ! Vasas 1 Kénes j Rádíóaktív i összesen dar a b Miskolc в _ _ ___ ....., _ О Eger — — — — — 6 б T erületi (Bogács, Ernőd, Erdőbénye, Mezőkövesd, Mezőkeresztes, Sajó2 1 3 — 8 hídvég, Végardó) — 2 20 Üzemi vízh о z a m m’/nap Miskolc 15 770 — — — — — 15 770 Eger — — — — — 21 390 81 390 Területi — 2300 2 776 3 2 840 — 7 419 44 579 58 io TVK 4ő7
