Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai
nek kell tekintenünk. Nem szabad azonban a mol- davai síkságon tervezett öntözések és halastavak vízigényének kielégítésénél hasonló helyzetbe kerülnünk, mert ez a Bódva menti vízmüveinek víz- beszerzését és a Sajó alsó szakaszának vízmérlegét károsan befolyásolná. Tekintettel arra, hogy a Keletszlovákiai Vasmű által elfoglalt terület egy része a Milhosti (Mig- léci) patak vízgyűjtőjére esik, ezért félő, hogy a Tornyosnémetinél hazánkba lépő Szartos patak, valamint a Hernád vize is szennyeződni fog, ha a szennyvíztisztító berendezések nem fognak kifogástalanul működni. Ezért a Szartos patak vízminőségét a jövőben állandóan figyelemmel kell kísérni. Az óruzsini tározó létesítése és a tervek szerinti üzemeltetése a Hernád hazai szakaszán hasznosan fogja éreztetni hatását. A Sajó csehszlovák vízgyűjtőjén működő két papír-, illetve cellulózé üzemből kikerült szennyeződések alacsony vízállásoknál teljesen elszennyezik a folyó vizét. A szennyezettség mértékét saját ipartelepeink még tovább növelik. Ilyen körülmények között az üzemeink által kivett ipari vizek tisztítása igen nehézkessé és szakaszossá vált. A szűrőberendezések ugyanis gyorsan eldugulnak, ami a folyamatos termelés biztonságát veszélyezteti, ráadásul a költségeket is növeli. A legközelebbi évek során el kell érnünk, hogy az említett csehszlovák üzemek nagyobb hatásfokkal tisztítsák szennyvizeiket, saját gyáraink pedig a követelményeknek megfelelő szennyvíztisztító berendezést építsenek. A Streda Nad Bodrogom-i (bodrogszerdahelyi) belvízátemelő telep üzembeállításával kapcsolatosan számolnunk kell a volt Bodrogközti Tisza- szabályozó Társulat felszámolása alkalmával, 1925 évben a két állam között létrejött liquidációs egyezmény felmondásával, ami a felsőberecki szivattyútelepünk üzemelését és fentnartását alapjaiban érinti. A megkötendő új egyezményben elő kell írnunk a felsőberecki belvíz főcsatornájának olyan alkalmas helyen történő elzárását, mellyel biztosítjuk, hogy mindkét félnek csak a saját területéről származó belvizeket kell majd átemelnie. Fokozott figyelemmel kell kísérni a Ronyva kavicsmezejére telepített csehszlovák regionális vízműnek a kavicsmező vízkészletére gyakorolt hatását, nehogy Sátoraljaújhely ivóvízellátása hátrányos helyzetbe kerüljön és eleve lehetetlenné váljon a meglévő vízműnek Sárospatak ivóvízellátására is kiterjedő bővítése. A csehszlovák regionális vízmű 75 1/s vízkivétel mellett 1962 év végén megkezdte üzemét. A folyamiban lévő tárgyalásokon legalább azt el kell érnünk, hogy a vízkivételnek 150 1/s-ra való növelése addig ne történjék meg, amíg meggyőződést nem szereztünk arról, hogy a csehszlovák vízkivétel nem sérti a magyar fél érdekeit. &93
