Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
azonban részletes geológiai feltárás szükséges. A szivárgási veszteség előreláthatóan jelentős lesz. A völgyben fejlett szántóföldi művelés, néhány helyen gyümölcstermelés folyik. A tározó megvalósítása esetén az Erdőhorváti—Tolcsva közötti ma- kadám út kb 500 m-es szakaszának áthelyezése és 1—1,5 km hosszú szakaszának megemelése szükséges. Nagybózsvai tározó (49) Tápláló és befogadó vízfolyása a Kemence patak. Völgy elzárás helye: Nagybózsva községtől DK-re, a Bózsva patakba való beömlés felett 1300 m-re, az erdei vasút hídja felett 20 m-re. Az elzárási szelvényhez tartozó vízgyűjtőterület 49 km2. A gát anyaga vegyes, esetleg beton. Hossza 200 m, magassága 16,0 m, koronaszintje 188 m. A normál tározási szinthez (186 m) tartozó vízfelület 50 ha, a hasznos térfogat 2,5 millió ms. Az öntözésre biztosítható vízsugár 250 1/s, amelyet a veszteségek még csökkentének. Csak jelentéktelen párolgási veszteség várható. A völgy földtani felépítésében szálban álló, ép, valószínűleg vízzáró miocén andezit vesz részt. Az elzárás szelvényében mindkét oldalon szintén szálban álló, csupán a felszínén málott andezit települt. Az elzárás szelvényétől DNy-ra, a baloldali mellékvölgy bejáratánál kovás kötőanyagú andezit brees- csa, a völgyben feljebb pedig andezittufa és agglomerátum található. A völgy fenekét a Kemence patak durva, eruptív eredetű kavicsokkal töltötte fel. Erre a felszínen 1—2 m vastag agyagos nyirok talaj, helyenként fekete réti agyag települt. A völgyszakasz víz- záróság szempontjából tározó létesítésére alkalmasnak mondható, de nagyobb mértékű szivárgási veszteségre kell számítani. Az egész völgyszakaszt főleg erdők borítják. Mezőgazdasági kultúra csak elenyészően kis mértékben fordul elő. A völgyben halad egy erdei vasút és egy kővel javított földút. Ezek Pálháza és Kemence községek között biztosítják a forgalmat Néhány kisebb lakóház kerül még a tározótérbe. A tározó hasznosítását a füzérkomlósi tározónál már ismertettük. (Gyümölcsöntözés, külterjes halászat, üdülés, sport, idegenforgalom.) Makkoshotykai tározó (50) Tápláló és befogadó vízfolyása a Radvány patak. Völgyelzárás helye: Makoshotyka községtől K-re 2 km-re, a Völgypatak torkolata felett 600 m-re. Az etlzárási szelvényhez tartozó vízgyűjtőterület 18 km5. A gát anyaga föld, hossza 225 m, magassága 11,5 m, koronaszintje 146,5 m. A normál tározási szinthez (144, 5 m) tartozó vízfelület 26 ha, a hasznos térfogat 0,75 millió ms. A tározó által biztosítható vízsugár 70 1/s, amelyet a veszteségek meg csökkentének. Csak jelentéktelen párolgási veszteség várható. A tározótér földtani felépítésében eruptív kőzetek és mállási termékeik vesznek részt. A völgyoldalak felszínén több méter vastag, vízzárónak tekinthető pleisztocén agyagos nyirok települt. A nyirok takaró alól helyenként miocén riolittufa bukkan a felszínre. A völgyfenéken ugyancsak agyagos málladék található, de nagymennyiségű durva andezit, riolit és riolittufa görgeteggel keverve. A völgyszakasz tározásra való alkalmasságának eldöntéséhez még további vizsgálatokra van szükség. Eddigi vizsgálataink szerint jelentős szivárgási veszteség várható. A völgyfenéken gondozatlan legelő, a völgyoldalakon erdő terül el. Műszaki létesítmény az elöntésre kerülő területen nincs. A tározó megépítésére — nagy fajlagos beruházási költsége miatt — csak akkor kerülhet sor, ha az aszusító szőlőöntözés tapasztalatai igen kedvezőek lesznek. A szőlőöntözésen kívül szántó- és kertöntözéssel, külterjes halászattal és víziszárnyas- tenyésztéssel is hasznosítható. Kissikátori tározó (51) Tápláló és befogadó vízfolyása a Rengetvölgyi patak. Völgyelzárás helye: Kissikátortól ÉK-re, a Rengetvölgyi patak torkolata felett 200 m-re. Az elzárási szelvényhez tartozó vízgyűjtőterület 11 km5. A gát anyaga föld, agyagmaggal, hossza 280 m, magassága 5 m, koronaszintje 199,5 m. A normál tározási szinthez (198 m) tartozó vízfelület 8,2 ha, a hasznos térfogat 0,204 millió ms. A tározó által öntözésre biztosíthat5, vízsugár 20 1/s, amelyet a veszteségek még csökkentének. Párolgási vesztesége jelentéktelen. A völgyszakasz és az egész vízrendszer földtani felépítésében vízszintes településű, többszáz méter vastag oligocén homokok, homokkövek vesznek részt. Az alapkőzetet változó vastagságban pleisztocén homokos agyag és nyirok talaj borítja. Helyenként lazább foltok is találhatók. Nagyobb méretű szivárgás várható. A tározótérben jelenleg egy rosszul üzemelő halastó van, ezenkívül rétművelést folytatnak. Hasznosítása ugyanaz, mint a hangonyi és a szentsimoni tározóé. Összefoglalás Az előzőek során tárgyalt tározási lehetőségektől elmondottakat az alábbiakban foglaljuk össze, illetve az alábbiakkal egészítjük ki. Megvalósításra nem javasoljuk a szoláti felső, az egerbaktai, a felsőtárkányi, a szarvaskői az ostorosi I, a tardi alsó, a bükkábrányi III., a büttösi, a mi- kóházai I. és a mákóházai II., gönci, borsodnádasdi (Remetevölgy) tározót. A büttösi tározó zavarná a meszesi tározó üzemét. Meszesnél és Szalonnánál megvalósítható a többéves tározás is, tehát még egy tározó építése felesleges. A mikóházi I, és II. tározók árvíztározók lennének, azonban kis térfogatuk miatt alkalmatlanok ilyen jellegű feladat betöltésére. Fajlagos beruhá343
