Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
VIII. FEJEZET Ivó- és ipari vízellátás 1. BEVEZETÉS Ebben a fejezetben két időszakot különböztetünk |j| meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. 1.1 A témakör ismertetése Ez a fejezet a lakosság ivóvízellátásával, továbbá az ipari üzemek vízellátásával foglalkozik. Ivóvízellátás Az ivóvízellátás feladata a lakosság természetes szükségleteit közvetlenül kielégítő háztartási (ivás, főzés, tisztálkodás céljait szolgáló) víz biztosítása. Az ivóvízellátás hazánkban kialakult főbb módozatai a következők: Városi, községi vízmű: Egy település sűrűn lakott teljes belső területére kiterjedő vagy kiterjeszthető vízellátási rendszer, mely a csőhálózathoz lakások kapcsolását teszi lehetővé és a tűzoltáshoz megkívánt nyomást, valamint a víz tározását biztosítja. Regionális vízmű: Nagyobb terület, több település, vagy ipartelep ellátására szolgáló vízellátási rendszer, mely egy vagy több víztermelő helyről közös csőhálózaton, keresztül továbbítja a vizet a fogyasztói helyekre. Törpevízmű: Főleg falusi településeken létesített közcélú vízmű, mely a település sűrűn lakott teljes belterületére kiterjed, vagy kiterjedhet és a vízellátást közterületen levő közkifolyókon keresztül biztosítja. Körzeti vízmű: A település teljes belső területének csak egy részét ellátó vízszolgáltató mű, mely pozitív, fúrt kutakból — azok természetes nyomásával — csőhálózaton keresztül juttatja el a vizet a fogyasztókhoz. Közkutas vízellátás: Egy település különböző alkalmas pontjain, közterületen létesített fúrt, vagy ásott kutak rendszere, melynél a vízvétel kútrajárással történik. A vízmű termelési kapacitása a vízszolgáltató létesítményekből (kutak, források, tavak, stb.) a rendelkezésre álló gépi berendezések által naponként kivehető max. vízmennyiséget értjük. A vízmű szolgáltató képességén a létesítményből kivehető max. víz mennyiséget kell érteni, amelyet a létesítmények a gépi berendezés megfelelő növelése esetén egyáltalán adhatnak. Közművel ellátott lakosszám alatt a vízvezetéki csőhálózattal behálózott területen élő lakosság száma értendő. Ivóvízzel ellátott lakosszám ezen túlmenően a csőhálózatra szerelt közkifolvók kb. 200 m-es környezetében élő, továbbá a közkutakból ellátott lakosság létszámát jelenti. Ipari vízellátás Az ioari vízellátás feladata a tmp'Ai gíai folyamataihoz srök«é<T,o<; rninScAfWi Zs m лпптп_ 50£Г0 VÍZ A T -írv^rn vrf'r çp. iát vÍ2rtermed Лпт,отгп lés), valamint ivóvízművek. ill. mis ina:nrá11a1atnk hálózatáról (vásárolt virmennviség.) A kettő ösz- szege a frissvízt elhasználás, mely az úiból felhasznált forgatott vízmennviséngel együttesen az üzem telles vizíelhasználását adia meg. Azokkal a kisnoari és szolgáltató üzemekkel, (vendéglátóipar, sütőüzemek, teiűzempfc, szí kvízüzemek. stb.), amelvek kizárólag ivóvízminősáp-Q üzemvizet használnak fel. és azt városi fköroé<n, törpe, stb) vízművektől szerzik be; я továbbiakban az ivóvízellátás keretében foglalkozunk. 1.2 A mölt és jelen 1.21 AZ IVÓVIZEM,ATAS MÚLTJA fis JELENE A 10. TVK területének összes lakossága 332 000 fő. melyből 770 000 fő él belterületen. Városi és községi vízművek 175 000 főt. regionális vízművek 29 000 főt, a törpevízművek 9 000 főt, körzeti vízművek 2 600 főt, intézményi és lakótelepi vízművek 16 000 főt látnak el ivóvízzel, míg közkutas vízellátásban 206 000 fő részesül. 253
