Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
kivételével — mezőgazdasági műveléssel is hasznosítható. Vízellátásuk megoldása igen költséges. A felső Bódva-völgyi tógazdaság gazdaságos üzemeltetéséhez és kutatási programjának megvalósításához ugyanis tározókat kell építeni. A tiszaluc—-kesz- nyéteni tógazdaság pedig igen nagy arányban részesedik a főmű beruházási költségeiből, minthogy vízigénye sokkal nagyobb, mint a hozzá csatlakozó — viszonylag kis kiterjedésű — öntözésé. 2.33 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS MUNKÁK SORRENDJE, ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A tározók építése nem a halászat, hanem egyéb vízgazdálkodási ágak érdekében történik. Megvalósításuk sorrendjét az öntözési, ipari és ivóvízigények kielégítése az alábbiak szerint határozza meg: 1. Szalonnái (Rakaca) tározó 2. Mádi tározó 3. Monosbéli tározó 4. Geleji Csincse tározó 5. Egerszóláti tározó 6. Egerszalóki tározó 7. Meszesi tározó 8. Bánhorváti (Lázbérci) tározó 9. Upponyi tározó 10. Szalaszendi tározó 11. Laki tározó. A többi tározó építési sorrendje egyelőre még ismeretlen. 1980-ig az összesen mintegy 208 millió m3 térfogatot képviselő tározási lehetőségekből 63 millió m3-t kívánunk hasznosítani. Ehhez 1 595 ha járulékos halászattal hasznosítható vízfelület tartozik, míg az 1980 után épülő tározók vízfelülete 3 822 ha. Részletesebb adatok a 6. sz. mellékletben találhatók. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A vizsgált terület lakossága 20 éves távlatban meg fogja haladni az 1 millió főt, a halhúst fogyasztó lakosság létszámát pedig kereken 925 000-re becsülhetjük. Fejlesztési tervünk megvalósítása esetén az egy főre jutó halhús kereken 4 kg-ra adódik. Az 5 kg/fő átlagos halhúsfogyasztás azonban — bár a tervezés során ennek elérése volt a célunk — a távlati adottságok mellett sem tartjuk lehetséges3.11 TERMÉSZETES VIZEINK HALÁSZATI HASZNOSÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A természetes vizek távlati halhúshozamát 1900 q-ra irányoztuk elő. A lakosság ellátásban ez csak elenyészően csekély szerepet játszik, idegenforgalmi és sportszempontból azonban eléggé jelentős. A természetes vizek halállományát — sőt az általuk táplált tógazdaságokét is — a kellő tisztítás nélkül bevezetett szennyvizek (főként az ipari szennyvizek) nagy mértékben veszélyeztetik. Véleményünk szerint a szennyeződésnek minimálisra való csökkentése nélkül még az általunk tervezett hozam sem biztosítható. 3.12 A TÓGAZDASÁGI HALTENYÉSZTÉS ÉRTÉKELÉSE A fejlesztés eredményeképpen ezen a téren komoly javulás várható, szakmai felkészültség fejlesztésével, az ésszerű ráfordítások növelésével az átiagtermelés előreláthatólag már a tervidőszak befejezése előtt is megnövekszik. Elsősorban ez az a terület, ahol a termelékenység növelésével lehet és kell is eredményeket elérni. A 10. sz. TVK körzetében a beruházásnak 5 évnél rövidebb idő alatti megtérülésével két halastó létesíthető 363 ha kiterjedésben, míg 5—10 évi megtérüléssel három tórendszer épülhet még 4409 ha hasznosítható vízterülettel. A tógazdaságok trevezett fejlesztésének legfontosabb előfeltétele — mint előzőleg már említettük, de itt is hangsúlyozni kívánjuk — természetes vizeinknek a szennyeződéstől való mentesítése. 3.13 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS ÉRTÉKELÉSE A tározóknak 1277 q-ra előirányzott halhústermelése hozzá fog járulni a fejadag növeléséhez, de a szükségletek kielégítését természetesen ez a járulékos hozam sem oldja meg. A tározók halasítása sporthorgászat szempontjából is jelentős, amellett — nem elhanyagolható értékű haltermelésével — a beruházás gazdaságosságát is kedvezően befolyásolja. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A természetes vizek halasítása érdekében gondoskodni kell a szükséges mennyiségű ivadéktenyésztésről. Kísérleti jellegű patak- és folyószakaszokon optimális szintű és optimális összetételű halállományt kell biztosítani, hogy a természetes vizek halászati hasznosításához megfelelő adatokat kaphassunk. Az ivadékkihelyez'ést a természetes vizekre és a tározókra állandósítani kell. Meg kell oldani a ke- csege ivadékpótlását. Nemzetközi tárgyalások útján el kell érni, hogy a Bodrog menti ipartelepek szennyvíztisztító berendezéseiket építsék meg és biztosítani kell a Her32 io TVK 249