Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
fekvésű, túlnyomórészt szikes talajú területen létesül, mely esős évjáratokban teljesen elmocsaraso- dik, száraz években pedig csak igen gyenge minőségű szénát terem. A tó feltöltése részben, vízutánpótlása pedig szinte teljes egészében tiszai vízzel történik, amit a kettős működésre tervezett belvízátemelő szivattyútelep szolglátat. Lecsapolásra a belvízcsatorna használható fel. 4—b. A felsőmorotvai halastó létesítését Tőszavaiktól К-re, az előbbiéhez hasonló morfológiai és talajadottságokkal rendelkező területre irányoztuk elő. A rendkívül kedvező terepalakulat folytán mindkét tó kiépítése viszonylag igen kevés földmunkát igényel. Főműveik elsősorban más vízgazdálkodási ágak — az öntözés és a belvízvédelem — érdekében létesülnek. Ilyen körülmények között a két tógazdaság igen gazdaságosan valósítható meg. 5. A Sajó-csatorna menti tavak egyrészt a tisza- valki, de jobbára a sulymosi belvízöblözetben az alábbi helyeken épülnek: a) Nagyecsér tanya és Nagytanya térségében 575 ha. b) Korcsik tanya környékén 200 ha. c) Nagyház tanyától É-ra a Sós tó és Deák rét térségében 800 ha (Deákréti tó), végül d) a Nagyszéklája nevű mélyedésben, a suly- mosá belvízöblözet fehérnádi részén 1 300 ha kiterjedéssel. A tervezett tavak összes területe 2 875 ha. Variamennyi igen gyenge talajminőséggel rendelkező területen létesül. Termelési adottságaik, feltöltési, vízutánpótlási és leesapolási lehetőségeik azonosak. 6. Tiszaluc—Kesznyéten térségének tervezett halastavai a Taktaköz inérháti belvízöblözetében, az ún. körtöltésközi Takta—Sajó—Tiszazugban terülnek el. A tógazdaság részére jobbára másodrendű szénát termő ősgyepezetű, mélyfekvésű három nagy medencét kívánunk felhasználni. A tavak között lévő hátas területre öntözéses gazdálkodás tervezését irányoztuk elő. Ily módon a halastavak vízellátására a Tiszából szivattyúval táplált öntöző főcsatornát lehet felhasználni. A lecsapolás az inérháti belvíz-főcsatornán keresztül a Taktába, illetve a Sajóba történik. A három tó közül a felső tó a tiszaluc—tiszadobi műúttól délre, a Takta csatorna baloldalán, a középső tó a Kerek tó térségében, az alsó tó pedig a Sajó nagy kanyai-ja által körülfogott területen helyezkedik el. Együttes kiterjedésük 1 300 ha. A megvalósítás feltételei, továbbá a termelés és üzemelés lehetőségei mind a három egységnél ugyanazok. 7. A felső Bódva-völgyi tógazdaság két egységből áll. Az egyik tó Hidvégardó alsó széle és a Sas patak között a Bódva balpartján, a másik Bódva- lenke—Komjáti—Tomaszentandrás térségében terül el. Minkettő vízjárta területen fekszik, összesen 150 ha-on. Vízellátásuk gravitációsan, igen jó minőségű vízzel történik. 2.23 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS KERETTERVE Járulékos haltenyésztést — a fentebb már említett okok miatt — csak a tározókkal kapcsolatosan irányoztunk elő. A terület hegy- és dombvidéki tározói az alábbi négy tájegységre épülnek: a) Bükk déli lejtője, b) Sajó vízrendszere, ide értve a Bódva vízgyűjtőjét is, c) Hemád vízrendszere, d) Zemléni hegység (Hegyalja). Összesen 43 tározó halászati hasznosítását javasoljuk. Ezeknek az együttes vízfelülete 5 417,6 ha-ra terjed ki. Várható haltermelésük évi 3139,3 q. Részletes adataikat a 6. sz. melléklet tartalmazza 2.24 HATÉKONYSÁGI VIZSGALAT A montáji és felsőmorotvai halastavak hatékonyságát együttesen vizsgáljuk. A gazdasági mutatók kiszámításához szükséges adatok a következők: A két tó együttes kiterjedése: F == 363 ha. Beruházási költség a program szerint: T = 3,715 millió Ft. A beruházás bruttó hozama: T = 3,484 millió Ft. Az összes évi költség: K+ = 2,363 millió Ft. Tehát a jövedelmezőségi mutató: I A fajlagos épít. költség: i = —-— == 10 230 Ft/ha F A megtérülési idő: t = —-------- = 3,3 év. T— K+ Megjegyezzük, hogy a főművek beruházási költségének csak a 15%-át terheltük a halastóra, minthogy azok főleg öntözési és belvízvédelmi célokra szolgálnak. A 4ajó csatorna menti halastavak hatékonyságát szintén összevontan mutatjuk ki, A tavak összes területe: F = 2 875 ha. A beruházás költsége: I = 83,524 millió Ft. A beruházás bruttó hozama: T = 34,796 millió Ft. forint. Az évi összes költség: K+ = 19,737 millió Ft. A jövedelmezőségi mutató: J =---------— 0,18 T— K+ A fajlagos építési költség: I = —— = 29 150 Ft/ha. F A megtérülési idő: T = ----------- = 5,5 év. T— K+ A tiszaluc—kesznyéteni halastavak gazdasági mutatói a következőképpen alakulnak: A vízfelület kiterjedése: F = 1 300 ha. Beruházási költség: I = 40,480 millió Ft. Évi bruttó hozam: T == 15,734 millió Ft. 247
