Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
Borsod—Abaúj—Zemplén megye területén: 4. Szerencsi ivadéknevelő halastó Szerencs község keleti szélén, a 34. sz. műút mellett terül el. 1956-ban épült teleltető és ívató tavak nélkül. A környék természetes vizeinek halasítását szolgálja, tehát csak ivadékot, elsősorban pontyot termel. 5. Monoki tógazdaság Monok községtől Ny-ra a Gdlip-patak völgyében, a Kaptár tanya mellett fekszik. Négy völgyzárógá- tas tóegységből áll. 1944-ben épült. A tógazdasághoz tartozik négy db egymás mellett elhelyezett teleltető medence is. A tógazdaság piaci pontyanyagot termel, de sajnos csökkenő eredményekkel, mert a tavak erősen feliszapolódtak, amellett a vízpótlás is nehézségekbe ütközik. 6. Harsányt tavak Harsány község ÉNy-i részén az 1920-as években öt völgyzárógátas tó épült, amelyek közül az I. és II. sz. a Csincse patak völgyében, a IL, IV. és V. sz. tavak pedig a Csdncsébe torkolló Nádas patak völgyében terülnek el. A tógazdaság termelése az utóbbi éveikben emelkedést mutatott mindaddig, amíg a II., III., IV. és V. egységeket gátszakadás miatt a felújításukig nem kellett kikapcsolni. Állománya főleg nemes ponty. A tógazdaság a tavak műtárgyainak és töltéseinek erősen elhanyagolt állapota, továbbá a Nádas völgy szélsőséges vízjárása következtében állandó vízbeszerzési nehézségekkel küzd. 7. Hejőcsabai halastó Miskolc IV. (hejőcsabai) kerületétől К-re, a mis- kolc—budapesti vasútvonal mellett fekszik. Két egységből áll, melyék közül az egyik 1951-ben, a másik 1955-iben épült. Eredetileg piaci pontytermelés volt a feladata, de mióta az ÉMHE átvette (1957), csak nemes ponty ivadékot termel. Törzs- állományát a gödöllői és hortobágyi tógazdaságból származó nemes- és törpe tükörpontyok alkotják. Termelése jól fejlődik. 8. Böcsei halastó 1955-ben Bőcse község K-i szélén a Gátszög dűlőben a Hemád egyik holtágában létesült. Jelenleg nem üzemel. Üzembeállítása nem is lesz gazdaságos. 9. Bükkábrányi tógazdaság Bükkábrány községtől Ny-ra, a Kácsi-patak völgyében, az Ábrányi és Buzsár malom között fekszik. A jelenleg üzemen kívül lévő halastó négy egységből áll. Üzembeállítására nem is kerülhet sor, mert erre a területre tározó létesítését irányoztuk elő. (L. XII. fejezet.) 10. Bükkábrányi (Mezönagymihályi A. G.) tógazdaság Bükkábrány községtől É-ra, a Sály község felé vezető út mellett 1930-ban épült, három egyenlő nagyságú tóegységgel, melyeket nem lehet egymástól függetlenül lecsapolni. A tógazdasághoz két db teleltető medence is tartozik. Az üzemelő Á. G. zömmel már csak ivadékot, főként pontyot termel. Természetes hozama ió. Termelése a felújítási munkák elvégzése óta (1960) emelkedőben van. 11. Borsodivánkai halastó Borsodivánka szélén, a szociális otthon parkjában fekszik, 1945-ben hattyús-aranyhalas tónak épült, melyet a József Attila Tsz. korszerűsített. Intenzív termelésre nem alkalmas. Állománya nagyon vegyes. A tavon gyakori a vízvirágzás és az ezzel járó oxigénhiány. 12. Tokaji „Tiszavirág” HTSZ. ivadéknevelő halastava Tokaj községtől D-re 1 km távolságra a községi legelőn a Tisza árvédelmi töltésének lábánál terül el. A tó egy természetes mélyedésben fekszik, ezért lecsapolni csak szivattyúzással lehet. Feltöltése és leesapolása a Tiszából, illetve a Tiszába történik. 1958-ban épült. A Tisza és a Bodrog menü holtágaknak pontyivadékkal való ellátását szolgálja. 13. Egerlövői halastó Egerlövő D-i szélén, az Eger patak mellett 1955- ben épült. Nem üzemel. 14. Mezőkeresztesi tógazdaság A Mezőkeresztes község D-i szélén elterülő tógazdaság 1955-ben létesült. Tsz. tulajdonban van. Nem üzemel, mert a feltöltését biztosító duzzasztót elbontották. Üzembeállításához egy új duzzasztóművet kellene építeni. 15. Szikszói tógazdaság Szikszó községtől 1,5 km-re, a Bársonyos malom- csatorna és Vadász patak kereszteződése fölött 1954-ben épült tógazdaság csak egy évig volt üzemben. A tsz. tulajdonban lévő tó alkalmas lenne a Hemád ivadékpótlására. 16. Négyest Tsz. rizstelepe Négyes községtől ÉK-re fcb. 2 km távolságban a Csincse övcsatorna mellett fekszik. Vízellátása szivattyúval történt. A rizstelep megszűnt, üzembeállítása nem várható. 17. Lillafüredi pisztrángos tógazdaság A lillafüredi pisztrángos tógazdaságot 1910-ben neves tudósunk, Herman Ottó alapította. Teljes kiépítése 1933-ban történt azzal a céllal, hogy az egész országot ellátja pdsztrángivadékkal. A tógazdaság sok gazdája ellenére sem volt tökéletesen kihasználva. Üzemelői a termelés érdekében semmi243
