Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
3. BEFEJEZÉS f 3.1 A terv értékelése Az öntözésnek a mezőgazdasági termelési félté- telek javítása terén betöltött szerepét a természeti adottságok határozzák meg. Síkvidékein a szükséges felételek általában megvannak, csupán a kedvezőtlen csapadékeüoszlás veszélyezteti, a termelés biztonságát befolyásolja. Ezzel szemben a dombvidéki területeken a nagyüzemi gazdaságoknak olyan egységei, amelyek a korszerű mezőgazdasági termelés alapvető bázisai lehetnének, még nem alakultak ki, a mellett itt a természeti adottságok a túlnyomóan sekély termőrétegű talaj miatt is kedvezőtlenebbek. Kétségtelen tehát, hogy hatékonyság szempontjából az öntözésnek a síkvidéken van nagyobb jelentősége. Ugyanakkor azonban a dombvidékeken is felmerülnek jogos és indokolt öntözési igények. A vizsgált területen terméskiesés aszályos években kb. 300 millió Ft értékű. Ezzel kb. azonos nagyságrendre becsülhető az a többletjövedelem, amit az öntözés a növénytermelés terén közvetlenül biztosít. Igen fontos továbbá az öntözésnek az állattenyésztés fejlesztésére gyakorolt hatása is. Az öntözéses gazdálkodás bevezetésével a számosállat-sűrűség a jelenleginek a kétszeresére növelhető. Az öntözésnek ez a közvetett haszna az előbbinél lényegesen nagyobb és évenként mintegy félmilliárd forintot képvisel. Fontos szerepe van az öntözésnek a területen az élelmiszeripar (hűtőipar, konzervipar,) valamint szőlő- és bortermelés fejlesztése szempontjából is és nem hanyagolható el a gyümölcs- és szőlőtermés számára biztosított fagyvédelmi hatása sem. Az öntözés jelentős többletmunkaerős szükségletének kielégítése az ipari területek közelsége miatt meglehetősen nehéz feladatot jelent. Ezért megfelelő szervezéssel a munkaerő létszámának lehető csökkentésére kell törekedni és alkalmazni kell a nehézipari üzemekben le nem kötött női munkaerőt is, elsősorban az intenzív kultúrák öntözésénél. Az öntözésfejlesztés végrehajtása érdekében az öntözendő területen jelentkező ármentesítési és belvízrendezési feladatokat meg kell oldani. Azokon a területeken, ahol tározókat valósítunk meg, erózióvédelemről kell gondoskodni. Az ismertetett öntözéseknél az évi vízszükséglet 338,58 millió m3, illetve átlagos vízhozamban kifejezve 34,61 m3/s. A júliusi maximális vízigény 41,56 m3/s. A fenti szükségletnek csak elenyésző hányada — 23,05 millió m3 (6,9%) — elégíthető ki a felszínalatti vízkészletből. A többi 315,53 millió m3-t a felszíni vizekből kell fedezni. Az utóbbi vízmennyiségnek mintegy 15%-a (46,31 millió m3) tározással biztosítható. A vízigénynek öntözőrendszerenkénti, illetve öntözési egységenkénti részletezését 51. sz. táblázat tartalmazza. Az 52. sz. táblázatban a vízigényt vízfolyásonként tüntettük fel. Az összeállításból megállapítható, hogy az öntözések döntő része közvetlenül a Tisza vízkészletére támaszkodik. Ez a körülmény már önmagában is szükségessé teszi a víztakarékos öntözési módszer, vagyis az esőszerű öntözés lehető legnagyobb arányú alkalmazását. A tározós öntözések vízigénye a tározók teljesítőképességét általában teljesen kimeríti, sőt egyes tározóknál a vízigény teljes biztonsággal nem is elégíthető ki. Ezért itt olyan növénykultúrákat kell előirányozni, melyek esetleges korlátozás esetén is biztosítják az öntözés megfelelő hatékonyságát. 3.2 A további fejlesztés érdekében végrehajtandó teendők Az öntözőrendszerek tervezésénél a mezőgazdaság érdekeivel való összhang biztosítása céljából az egyes öntözési egységekre és öntözőrendszerekre mezőgazdasági hasznosítási tervet kell készíteni. E tervek kidolgozási sorrendjét illetően az előzőkben megadott ütemezéshez kell alkalmazkodni. Az öntözésfejlesztéssel kapcsolatosan az alábbi tisztázatlan kérdések megoldására kell vizsgálatokat végezni: 1. A felszínalatti vizek megalapozott hasznosításának biztosítására részletesen fel kell tárni a Sajó hordalékkúpját, meg kell állapítani a felszínalatti vízből öntözhető terület határait és meg kell vizsgálni a terület felszínalatti vízkészletének összefüggését a nyékládházá tavak vízháztartásával. 2. A Hemád-völgyi öntözőrendszer területére meg kell állapítani a fejlesztés irányát és lehetőségeit a mai viszonyoknak megfelelően. 3. El kell végezni a kisebb vízfolyások hidrológiai vizsgálatait olyan sorrendben, amilyenben a tározós öntözések megvalósítása az igényekből következően várható. A tájékoztató jellegű vizsgálatoknál geológiai és talajmechanikai viszonyok feltárására is ki kell terjedniük. 4. Ki kell dolgozni azoknak az öntözéseknek a részletes megvalósítási sorrendjét, amelyek a Tisza II. vízlépcsőhöz kapcsolódnak. A felsorolt vizsgálatokhoz biztosítani a szükséges anyagi eszközöket, valamint a kutatói és tervezői kapacitást is. 230
