Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

VI. fejezet. Öntözés

Az öntözött terület kultúra szerinti megoszlása (ha-ban) 41. táblázat Megnevezés Szántó Kert Szőlö-gyümölciöl Rét-legelő összesen a) Délborsodi önt. rendsz. 6 750 600 1100 2 200 10 650 b) Tiszavalki önt. renlsz. 1500 — — 500 2 000 c) Kisebb tiszai vízkivételek 4 020 — — 380 4 400 TRK/3—5. összesen: 12 270 600 1100 3 080 17 050 változatosak; a minőségi vályogtalajtól a rossz víz­gazdálkodású szikes talajig minden talaj féleség előfordul. A domborzati adottságok sok helyen a hagyományos módok bevezetését is lehetővé te­szik. a) Délborsodi öntözőrendszer Területe a Hejőtől Gelej-Aroktő vonaláig terjed. Öntözővize a Tiszából biztosítható. A Tisza vize a Sajócsatoma második bögéjére telepített vízkivéte­len keresztül jut el a Hejőt és a Rigósi főcsatornát keresztező öntöző főcsatornába. A Sajócsatoma ki­építéséig a Tisza vizét szivattyúval kell a Sajócsa­toma már elkészült szakaszába táplálni. Az öntözőrendszerhez kapcsolódó, a TRK/3—4. öntözési egységhez tartozó Hejő-alsószakasz menti öntözött terület (a—2.) öntözővizét a Hejő keresz­tezésénél épülő osztómű segítségével kapja. A rendszer területén 10 650 ha-t kívánunk öntö­zésre berendezni. Az öntözés módja túlnyomóan esőszerű, — főként földalatti nyomócsöves megol­dással — kisebb részben felületi. b) Tiszavalki öntözőrendszer A rendszer a tiszavalki belvízöblözet területén fekszik. Az öntözés megvalósítását 200 ha-ra ter­vezzük. A vízellátás biztosítására a belvízöblözet szivattyútelepét kettős működésre kell megépíteni. Az öntözővizet az esőszerűen öntözendő területek vízkivételéig a belvízrendszer csatornái szállítják. Az esőserű öntözést a nyugtalan domborzati viszo­nyok indokolják. c) Kisebb tiszai vízkivételekre támaszkodó öntözések A Tisza II. vízlépcső által létrehozott tározó a hullámtér jelentős részét elborítja. Ezzel mintegy 11 000 ha területen, mely jelenleg részben mező- gazdasági, részben erdőgazdasági művelés alatt áll, a termelés lehetetlenné válik. Az elmaradó ter­méshozam az árvédelmi töltések mögötti területek öntözéses többlettermelésével pótolható. Ezért in­dokoltnak látjuk az öntözéses gazdálkodás beveze­tését azokra a kisebb területekre is, amelyek a már ismertetett nagyobb egységekbe nem illeszthetők be. A szükséges öntözővíz a vízlépcső által a mel­lékvízfolyásokba beduzzasztott Tisza-vízből bizto­sítható. Ily módon Eger-patak mentén Egerlövő és Borsodivánka között 1 900 ha-t, a Csincse övcsa­torna mentén pedig 2 500 ha-t lehet öntözésre be­rendezni. A Bükkalja Tiszára támaszkodó öntözéseinek összefoglaló és részterületekre vonatkozó adatait a 41—43. sz. táblázatok tartalmazzák. Az öntözési módok megoszlása (ha-ban) 42. táblázat Esőszerű Megnevezés Felületi V. altalaj beépített hordozható összesen Összesen vezetékkel berendezéssel a) Délborsodi önt. rendsz. 2 700 7 340 610 7 950 10 650 b) Tiszavalki önt. rendsz. — — 2 000 2 000 2 000 c) Kisebb tiszai vízkivételek 1 580 2 820 — 2 820 4 400 TRK/3—5. összesen: 4 280 10 160 2 610 12 770 17 050 A terület öntözése meglévő, vagy megvalósulás alatt álló létesítményekhez kapcsolódik. Ezért a gazdasági mutatók igen kedvezőek. Ezen túlmenően az öntözés megvalósítása ezen a területen már csak azért is indokolt, hogy ily módon kárpótoljuk a mezőgazdaságot azokért a káros hatásokért, ame­lyek itt, illetve a közvetlen környéken a második tiszai vízlépcső duzzasztásából származnak. TRK/3—6. A Sajó-völgy felszínalatti vízből táplált öntözései A Sajó mentén felszínalatti vízzel az alábbi két, területileg különálló, a természeti és mezőgazda- sági termelési adottságok szerint is különböző egy­ségeket lehet öntözni: aj a Sajó-völgy Miskolc feletti szakasza, b) a Sajó hordalékkúpjának területe, 226

Next

/
Oldalképek
Tartalom