Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
Költségek és gazdasági mutatók 34. táblázat Beruházási költség Megnevezés Főmű belső berendezés összesen Fajlagos Ft/ha Jövedelmezőségi mutató a) Tiszalúc—Kesznyéten 4,7 21,0 25,7 15 020 0,226 b)—1. Mádi öntözések 0,7 3,5 4,2 24 000 0,501 b)—2. Szerencs-völgyi önt. 43,0 19,5 62,5 37 800 0,090 b)—3. Megyaszlói önt. 20,6 10,8 31,4 33 700 0,086 b) Tározós önt. összesein: 64,3 33,8 98,1 35 600 0,107 TRK/3—2. összesen: 69,0 54,8 123,8 27 600 0,132 TRK/3—3. A Sajó-vidék öntözései A Sajó völgyében az öntözés — mint már említettük — közvetlen felszíni vízkivételre támasz^ kodva nem fejleszthető. A folyó kisvízi hozamát ugyanis — mely egyébként minőségi szempontból is igen kedvezőtlen — a meglévő (főként ipari) vízhasználatok teljes mértékben igénybe veszik. Jelenleg a Sajó völgyében szétszórtan, különböző helyeken 320 ha-on öntöznek. Véleményünk szerint ilyen terjedelmű szórványöntözések a folyó vízkészletét a jövőben is terhelni fogják. Figyelembevételük azonban a fejlesztés anyagi-műszaki eszközeinek megállapítása, valamint a gazdasági mutatók számítása szempontjából nem szükséges. A Sajó vízrendszer területén öntözésfejlesztés felszíni vízből csak tározók létesítése után lehetséges. Tározós öntözések b—1. a Barak onyi patak völgyében (a Rakaca vízgyűjtőjén), b—2. a Bodva völgyében és b—3. a Hangony-patak völgyében alakíthatók ki. A felsorolt területek átlagos évi csapadék összege 570—580 mm, a tenyészidőszakban 350—400 mm. Az átlagérték előfordulásának valószínűsége 60— 65%. A csapadékviszonyok tehát itt kedvezőbbek, mint az eddig ismertetett területeken, ugyanakkor azonban a kedvezőtlen lefolyás! viszonyok, a talajok vízgazdálkodási tulajdonságait hátrányosan befolyásolják. Az utolsó fagyos napok átlagértéke április 25. A tenyészidőszak hő összege 2 900 C°. A három — egymástól távol fekvő — terület talajviszonyai hasonlóak. Általában sekély texrnőré- tegű erdőtalajokat találunk, amelyek a Barakonyi patak völgyében erős eróziónak vannak kitéve. Az öntözött növénykultúrák megoszlását a természeti adottságok, a termelési igények és feltételek, valamint annak figyelembevételével terveztük meg, hogy a zöldség- és gyümölcskultúrák telepítése egyes helyeken a közvetlen fogyasztás (Ózd vidéke), máshol az élelmiszeripar szempontjából nagy jelentőségű. Ennek megfelelően zöldségkertészetet, illetve szőlő- és gyümölcsös öntözést viszonylag nagy területre irányoztunk elő. Rét-legelő öntözést csak a Barakonyi patak völgyébe terveztünk, az itteni rossz takarmányhelyzet javítása érdekében. Az öntözés esőszerű, nagyobb részben földalatti nyomócsöves megoldással. A Barakonyi patak völgyében a tervezett öntözések vízellátását a Rakacaszendtől nyugatra a létesítendő 1,5 miliő m3-es tározó biztosítja. A Bódva-völgyi öntözések hét egységre bonthatók. Ezek közül a legnagyobb Edelénytől délre fekszik, a Bódva mindkét partján. A többi Szendrőd- lád és Bodvaszilasi között szétszórva helyezkedik el. Az öntözések vízellátása céljából meg kell építeni a meszesi (Rakaca) és szalonnái (Bódva) tározót. A tározók a Bódva völgyében összesen 4 000 ha öntözését teszik lehetővé. A Hangony-patak völgyében berendezendő — összesen 500 ha kiterjedésű — öntözéseket a kissi- kátori (0,20 millió m3), a hangonyi (0,49 millió m3) és a szentsimoni (0,32 millió m3) összesen kereken 1 millió m3 térfogatú tározókra kívánjuk alapítani. A Sajó-vidéki öntözések jellemző adatait a 35— 37. sz. táblázatokban foglaltuk össze. A Sajó-vidék öntözéseinek megvalósítása a természeti feltételek, az üzemi viszonyok és a gazdasági mutatók szempontjából indokolt. Alátámasztja az öntözések szükségességét — így pl. az Ózd- kömyéki öntözésekét — az is, hogy a helyi lakosa ság közvetlen ellátása ily módon nagy mértékben javítható. TRK/3—4. A Bükk-áljai vízfolyások völgyeinek öntözései A Búkkal ja területének azokat az öntözéseit tárgyaljuk itt, amelyeknek a vízellátása a) vízfolyásokból közvetlenül (tározó nélkül), b) tározókból történik Az öntözések fenti két csoportjánál az éghajlati, domborzati és talajtani adottságok különbözők, ezért azokat külön-külön fogjuk ismertetni. a) A vízfolyásokra támaszkodó öntözéseket az alábbi három egységre bontva ismertetjük: a—1. Nyékládháza környéki öntözések, a—2. a Hejő-alsószakasz menti öntözések, a—3. Egér-völgyi öntözőrendszer. 222
