Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
vevő piacot jelent. Ugyanakkor az egészséges gazdaságfejlődés a döntően nehézipari jellegű vidéken lehetővé, sőt szükségessé teszi élelmiszeripari üzemek telepítését is. Mindkét szempont a mezőgazdasági termelés mennyiségének nagy mérvű növelését kívánja, aminek fontos előfeltétele az öntözés. — A területen folyó állattenyésztés megfelelő mennyiségű takarmányt igényel, amelynek biztosítását az öntözés jelentősen elősegíti. — A vízgazdálkodás általános fejlesztése az öntözés számára is kedvező műszaki feltételeket és széleskörű lehetőségeket biztosít. A fentieken kívül megemlítjük még azt is, hogy — mint az 1. táblázat összehasonlítás is igazolja — Borsod megye termelése országos viszonylatban jóformán minden kultúránál az átlagtermelés alatt van, aminek egyik oka a csapadékhiány. 1. táblázat Borsod-megye termésátlaga az az ország %-áben országos átlag %-ában Szántóterület 6,5 ___ Kukorica 6,1 62 Silókukorica 6,6 48 Lucerna 5,3 81 Vöröshere 12,8 74 A mezőgazdaság szocialista átszervezésével az öntözés fejlesztésének szervezeti ‘bázisa is megteremtődött. A terület egy részén a meglévő öntöző- rendszerek továbbfejlesztésével, másutt a még szabad vízkészletek felhasználásával., illetve tárolók építésével az öntözéses gazdálkodás igen nagy mérvű kiterjesztése válik lehetővé. 2, AZ ÖNTÖZÉS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A TVK területét átfogóan tárgyaló öntözési tanulmány eddig nem készült. Az egy-egy részterület öntözésének problémáival foglalkozó tanulmányok közül a legrégibb a „Her- nád-völgyi öntözőrendszer tanulmányterve”, melyet a volt Miskolci Vízgazdálkodási Körzet készített 1948-ban. A terv a bekövetkezett változások (üzemek átszervezése, öntözési mód megváltoztatása stb.) miatt eredeti formájában nem használható. Átdolgozása folyamatban van. A kesznyéteni üzemvízcsatomára támaszkodó öntözőrendszerre a füzeséri öntözőrendszerre, valamint a bodrogközi öntözésekre vonatkozóan 1952— 1955 között a Vízügyi Tervező tanulmánytervet készített. Ezek a tervek szintén átdolgozásra szorulnak. A tiszavalki belvízöblözetre készült komplex hasznosítási terv, mely az öblözet öntözésfejlesztési kérdéseit is tárgyalja, a TVK az öntözési fejezetének kidolgozásánál is felhasználható. Az öntözéssel összefüggő egyéb vízgazdálkodási kérdésekkel kapcsolatosan rendelkezésünkre áll a VITUKI által készített „Víztárolási lehetőségek” című tanulmány, továbbá a felszínalatti vízkészletekre vonatkozóan a VITUKI-ná és az Országos Földtani Intézetben készített tanulmányok. Ezek a munkák csak a vízkészletről tájékoztatnak, de a hasznosítási lehetőségekkel nem foglalkoznak. Az említetteken kívül a területre vonatkozóan csak általános, az öntözés kérdéseit nem érintőterületfejlesztési tanulmányok ismeretesek („Borsod- Hevesi régió általános rendezése” — AGROTERV — és az „Encsi járás távlati fejlesztési terve”). 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPELVEK A 10. sz. TVK területének öntözésfejlesztési, tervét az alábbi alapelvek figyelembevételével készítettük el: Alapfeltételnek azt a célkitűzést tekintettük, hogy az öntözés a jövőben a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi színvonala emelésének, valamint a termelésbiztonság fokozásának fontos eszköze és hatékony módszere legyen. Szem előtt tartottuk továbbá azt is, hogy a gazdaságosság és a szükségesség elvét összhangba kell hozná és öntözőgazdálkodást elsősorban azokon a területeken kell folytatni, ahol az öntözővíz hasznosulása a legeredményesebb és ahol ennek a társadalmi, gazdasági és műszaki feltételei megvannak. Ezért — elsősorban a meglévő öntözőberendezéseket kell kihasználni, korszerűsíteni; — új öntözőrendszereket és öntözőtelepeket ott kell létesíteni, ahol az öntözés hatékony érvényesülését a mezőgazdasáigi üzemek fejlettsége biztosítja és ahol a megtermelt termékek feldolgozói, vagy fogyasztási célokra a leggazdaságosabban adhatók át; — az érintett területen fekvő mezőgazdasági üzemeket az öntözéses gazdálkodásra alkalmassá kell tenni; — az öntözésfejlesztést azokon a területeken kell elsősorban végrehajtani, ahol a talajviszonyok a legmegfelelőbbek ; — a TVK területének gazdasági jellegéből következően egyes helyeken figyelembe kell venni az 207
