Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
vizek levonulását, a ritka szálas erdőségnek viszont nincsen ilyen káros hatása. A hullámtéri mezőgazdasági művelési ágak megállapítása még nem történt meg, ezért a fejlesztés során ezt a hiányosságot is pótolni kell. Mederszabályozás szempontjából a Sajó folyót természetes vízfolyásnak kell tekinteni, mert a tervezett „Sajó csatorna” teljesen új nyomvonalon halad. A VÍZITERV által készített tanulmányterv a mederszabályozásra 3 kiépítési fokozatot állapít meg. Az első fokozatban azokat a középvízi szabályozási illetve mederrendezési műveket kell megépíteni, amelyek már meglévő árvédelmi töltést, község belsőségét, utat, vasutat, vagy egyéb meglévő, illetve a közeljövőben megépítendő műveket védenek, a meglévő hidak tökéletesebb vízemésztő képességét segítik elő, a hidak védelmét biztosítják, más szóval fontos népgazdasági érdeket szolgálnak. Második lépésben az árvíz, jég és a hordalék levonulását elősegítő szabályozási műveket kell megépíteni. A harmadik építési ütemben a két első fokozatban még meg nem épített, de az általános szabályozási tervben előírt mederrendezési művek tartoznak. Az előirányzat szerint a folyón 54.6 km hosszban szükséges új szabályozást végezni. Az említett tanulmánytervet az OVF jóváhagyta. A tervben szereplő főbb munkamennyiségek a következők: kotrási földmunka 753 000 m3. kőmunka 59 900 m3, műkő 56 100 m3. A munkák kiviteli költsége 70 millió Ft-ot tesz ki. Szabályozás. A Sajó folyón a hajózás érdekében való kizárólagos kisvízi szabályozást nem irányoztunk elő, mert arra itt nincsen szükség. A hajózás céljaira ugyanis hajócsatoma fog épülni. A Hernád szabályozásának keretterve Nagyvízi szabályozás. Az ármentesítő töltések a folyó mentén csak részlegesen épültek ki. Vonalozásukban, mivel a folyószabályozás nem követte építésüket, kívánni valót hagynak maguk után, amint erre már az előzőkben is rámutattunk. A hullámtéren történő művelési ágak meghatározására. ez ideig még nem történt intézkedés. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a ritka szálas erdők nem befolyásolják károsan az árvizek gyors levonulását, viszont a magas növényzetű mezőgazdasági kultúra ebből a szempontból nagyon hátrányos. Mederszabályozás. Minthogy természetes vízfolyásról van szól, melynél hajózást nem. kívánunk megvalósítani, ennélfogva csak középvízi szabályozást tervezünk. Természetesen ott, ahol annak szükségessége felmerül, a középvízi szabályozás kiegészítésére kisvízi szabályozási művek is létesülnek. A szabályozásra a VlZITERV készített tanulmány- tervet, amely három kiépítési fokozatot irányoz elő. Első lépésben azokat a szabályozási műveket kívánjuk megépíteni, amelyek már meglévő vagy a közeljövőben megvalósítandó létesítmények állékonyságát biztosítják. A második kiépítési fokozat az árvíz és a jég levonulását elősegítő művek létesítését irányozza elő. A harmadik ütemben az általános szabályozási tervben előírt, de a két első fokozatban még meg nem épült műveket kívánjuk megvalósítani. Az 57,3 km térségben betervezett új szabályozási művek munkamennyiségeinek előirányzatai a következők : kotrási földmunka 208 000 m3, kőmunka 175 500 m3, rőzsemunka 70 000 m3. A munkák kiviteli költségelőirányzata 69 millió Forint. Külön kisvízi szabályozásra a Hernád folyón nincs szükség, ezért azt nem irányoztunk elő. A megépített szabályozási művek felújítási költségeire a beruházott összegnek 1,2%-át, fenntartási költségeire pedig a 3%-át kell évenként előirányozni — a ma még meg nem állapítható mértékű — fenntartáséi kotrások költségein felül. 2.33 GAZDASAGOSSAGI VIZSGALATOK Az árvédelmi munkák közül gazdaságossági vizsgálatot a nyárigátakra vonatkozóan végeztünk. (L. 2.21 pontban.) A folyószabályozási munkák gazdaságossága — így a TVK-ban tárgyalt munkáké is — számadatokkal általában, nem mutatható ki, csupán jellemezhető azokkal a közvetlen és közvetett hatásokkal, amelyek az árvízvédelem biztonságának fokozását eredményezek, (a töltéseket veszélyeztető partszakadások megszüntetése, a zavartalan jéglevonulás elősegítése), vagy amelyek a kedvező hajózási lehetőségeket biztosítják. De a vízhasznosítással összefüggésben — vízkivételi művek és csator- natorkolatok biztonságos megépítésének lehetővé tétele érdekében — ugyancsak szükségesnek és gazdaságosnak bizonyul a folyószabályozás elvégzése. Mindehhez hozzájárul még az a haszon is, amely a szabályozott folyószakaszok mentén húzódó rendezett hullámtereken a biztonságos termelésben jelentkezik. Bár a fentiek szerint a folyószabályozás révén elérhető gazdasági haszon általában nem fejezhető ki forint értékben, még azt kell mondanunk, hogy a TVK-ban előirányzott folyószabályozási munkák elvégzése sezrvesen hozzátartozik a hazai vízgazdálkodási fejlesztési tervek megvalósításához, sőt sok tekintetben azok alapját képezi. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 AZ ARMENTESlTÉSI ÉS ÁRVÍZVÉDELMI TEENDŐK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Az ármentesítési és árvízvédelmi teendők sorrendjét a 18. számú táblázatban foglaltak szerint tervezzük. A táblázatban megadott építési sorrendet az alábbiakban indokoljuk: A terület legsürgősebben megoldandó ármentesítési problémája a Saj óvölgy egy részének ármente142
