Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
költség 113 millió Ft. Mederátmetszést a jéglevonulási és hajózási viszonyok megjavítása érdekében két helyre terveztünk, és pedig az 544—543 fkm-ek között az ún. nagyfalusi kanyarulat átmetszését 0,7 km hosszban 500 000 m3 kotrással, továbbá az 519—517 fkm-ek közötti ún. báji kanyarulat átvágását, ugyancsak 0,7 km hosszban és ugyancsak 500 000 m3 kotrási munkával. A két átmetszés előirányzott összes költsége a partvédőművek költsége nélkül 15 millió Ft-ra tehető. Kisvízi szabályozást — a Tisza II. vízlépcső üzem- behelyezéséig terjedő átmeneti időre — 6 helyre összesen 10 km hosszban terveztünk, a már részletezett elvek szerint: fűzrőzse. föld és kevés kőanyae felhasználásának előirányzásával, a legrosszabb gázlókban kisvizek ideién azonnal jelentkező hajózási akadályok csökkentése érdekében. Ezekkel a viszonylag olcsó művekkel kívánjuk elérni a kisvízi medernek 120 m.-re való beszűkítése és ennek révén — esetleg kevés fenntartási kotrással is — a medermélyülés elősegítését. A szóbanforgó gázlórendezések előirányzott összes munkamennyisége: 50 000 m3 földmunka (kotrás-feltöltés) 21 000 m3 rőzsemunka és 20 000 m3 kőmunka, összes költsége 9 millió Ft. Ugyancsak az átmeneti időszakban kell elvégezni néhány már korábban rendezett gázló szabályozási műveinek felújítás-fenntartás jellegű kiegészítését is. A folyószabályozási munkák végrehajtása kapcsán szükség van a hullámterek rendezésére is. főleg az árvíz- és jéglevonulás elősegítése érdekében. Meg kell állapítani a szabadon tartandó partmenti sávot, A két sáv közötti területre pedig rét-legelőt, esetleg korlátozással mezőgazdasági vagy erdőművelést lehet beállítani. A felsorolt feladatok közül a véderdősáv kialakítása az ármentesítés, az említett másik két sávé nedig a folyószabályozás keretébe tartozik. A munkamennyiségek és költségek becsült értékeit az egyes folyószakaszokra csak rendkívül hosszadalmas eljárással lehetne megállapítani. Ezért a tárgyalt folyószakasz hullámterének nendæésére az OVF 20 éves fejlesztési tervébe erre a célra beállított összegnek arányos részét — 5 millió Ft-ot — irányoztunk elő. Foglalkoznunk kell még a Kerettervben a vízlépcsők bögéiben lerakódott hordalék elszállításával is. Ezzel kapcsolatban mennyiségi szempontból, tájékoztatásul szolgálhat a VITUKI által 1960-ban készített tanulmány, amely szerint a tiszalöki vízlépcső tiszai bögéiben a vízlépcső üzembehelyezése óta kb. 5 000 000 m3 hordalék rakódott le. Nyilvánvalónak látszik, hogy a duzasztóművek tizemének árvizek ideién való szüneteltetése nem elegendő a duzzasztóterek kisöprésére, hanem eiőbb- utóbb megfelelő kotróparkot kell beállítani a szükséges mederfenntartási kotrások elvégzésére. Végül a folyószabályozási kerettervhez tartozik — megítélésünk szerint — annak a problémának a megemlítése, amelyet a vízlépcsők kiépítése folytán megváltozott tiszai jégképződési és jéglevonulási viszonyok jelentenek mind az árvízvédelem, mind a hajózás vonatkozásában. A kisesésű duzzasztás! szakaszok nagyobb vízfelületén a korábbi helyzethez képest gyorsabban, nagyobb mennyiségben képződik és áll meg a jég a tavaszi jégzajlás megindulása idején, pedig az eddiginél több helyen rekedt meg. Ezért megfelelő számú (egy-egy duzzasztott szakaszra legalább 2 db) jégtörőhajó beállításáról, a duzzasztóműveE- nél pedig a jégnek tervszerű leeresztéséről kell szervezetten gondoskodni. A Bodrog szabályozásának keretterve A Bodrog folyót (az országhatártól a tokaji torkolatig) szabályozás szempontjából csatornázott folyószakaszként kell kezelni, minthogy a tiszalöki vízlépcső visszaduzzasztása a folyó magyarországi szakaszának teljes hosszán (50 km) érvényesül. A Bodrog nagyvízi szabályozása már elkészült. Tekintettel arra, hogy a tiszalöki vízlépcső duzzasztó hatása állandó hajózási lehetőséget biztosít, a folyó kisvízi szabályozást sem igényel. A középvízi szabályozási művek tervezésére és építésére vonatkozóan a Tokaj—Tiszalök, közötti Tisza-szakasz szabályozásának ismertetésénél részi- létezett elvek és módszerek érvényesek, azzal az eltéréssel, hogy a Bodrognál a medervándorlások és a mederváltozások jóval kisebb mértékűek, mint a Tiszánál. így viszonylag kevesebb kanyarulatot kell — partbiztosítással — megkötni. Ezen túlmenően mederátmetszés szükségessége nem merül fel a Bodrogon. Az 50 km hosszú folyószakaszra a TVK 4/1 jelű kimutatása szerint 5 helyen, összesen 3,4 km hosszban irányoztuk elő új partbiztosítások építését, ösz- szesen 17 000 m3 kőmunkával, 4 millió Ft költséggel. A partvédőművek az állandó duzzasztott vízre való tekintettel lábazati kőszórás és depónia formájában létesíthetők, a Tiszánál tárgyalt magassági elrendezéssel. A hullámterek rendezése, a hordaléklerakódás eltávolítását célzó mederfenntartási kotrások, valamint a jégtörő szolgálat tekintetében — az utóbbi vonatkozásban főleg a tokaji téli menhelynél — ugyancsak érvényesek azok a megállapítások, amelyeket a 2.22 pontban részleteztünk. A hullámterek rendezésére a Bodrog magyarországi szakaszán 1 millió Ft-t irányoztunk elő. A Sajó szabályozásának keretterve Nagyvízi szabályozás. Mint az előző fejezetben is említettük, az árvédelmi töltések vonalozása a Sajó völgyében nem mindenütt kieélgítő. A hullámtéren helyenként szűkületek fordulnak elő, amelyek az árvizek gyors lefolyását akadályozzák. Ilyen szűkületet találunk a héti árvédelmi szakaszon a Sajó balpartján (a putnoki rőzsegát fölött) 1 km hosszban, továbbá a jobbpart mentén a dubicsányi árvédelmi vonalon (a hosszúrévpusztad híd fölött) 300 m hosszban. Ezeket a szűkületeket — a már meglévő töltések áthelyezésével — árvédelmi biztonsági okokból meg kell szüntetni. A hullámtéri sűrű magas növényzet az eddigi tapasztalatok szerint hatásosan befolyásolja az ár141
