Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
V/6. Miskolc—sajóörösi szakasz öblözetei A községek, valamint az utak itt az árvízazint fölé települtek. Az ártérből 1100 ha-t kívánunk ármen- Az ártér mindkét oldalon teljesen nyílt, erősen tesíteni összesen 18 km-t kitevő négy töltésszakaszkülterjes művelésű, mezőgazdasági jellegű terület. szál. Költségek: 18 km töltés, földmunka 220 000 m3 2 db őrtelep építése 15 km telefonvonal összes költség: 8,6 millió Ft 6,6 millió Ft 1,5 millió Ft 0,5 millió Ft C) Nyárigátak A területen — mint fentebb már említettük — két olyan nyárigát-rendszer van — a bodrogzugi és délborsodi —, mellyel fejlesztés szempontjából a TVK-ban foglalkoznunk kell. I/c. Bodrogzugi nyárigát-rendszer A közelmúltban korszerűsített 26,4 km hosszú, 5 214 ha mezőgazdasági területet védő nyárigát mind vonalozás, mind keresztmetszet szempontjából megfelelő. Megoldatlan a töltés hullámverés elleni védelme, és szükség van még a két meglévő gátőrház mellé egy-egy szertár építésére, valamint egy új gátőrtelep létesítésére és felszerelésére. Védőfüzes telepítését tervezzük a széljárás és eddigi tapasztalatok figyelembevételével a 10—20 km között 14 km hosszon 25 m szélességgel. К öltségek : 36 ha véderdő-telepítés 0,4 millió Ft 1 gátőrtelep, 2 szertár 1,1 millió Ft Árvízvédelmi felszerelésa 0,1 millió Ft összesen: ' 1,6 millió Ft A nyárigát fejlesztése, fenntartása és védelme az arra alakult társulat feladata ugyan, de a felsorolt költségek még a tiszalöki duzzasztómű járulékos terhei. Ш.З. Délborsodi nyárigát-rendszer A Tisza 490—440 fkm (Tiszapalkony—Tiszavalk) közötti szakaszának jbbparti hullámterében B. A. Z megye hét községének határában hét kisebb8 km nyárigát magasítás és erősítés 12 km új nyárigát 5 db belvízzsilip 12 ha védőfüzes 2 gátőrtelep Árvízvédelmi felszerelés összesen: A fejlesztés gazdaságosságát az alábbi számokkal jellemezhetjük : A Sajó és a Hemád 1960. évi nyári árvizeinél a becsült mezőgazdasági kár 3 200,— F/ha volt. Ilyen értékűre vesszük fel а VI—VIII. havi elöntésekből származó károkat, míg а XII—И., III—V. és nagyobb (100—1 030 ha) összesen 3 674 ha területű öblözet van bevédve, nagyobbára a Tisza övzátonyaira telepített, összesen 33,1 km hosszú, a tiszafüredi +620-Ш -j-680-as vízállásra kiépített koro- nájú nyárigátakkal. A nyárigátak vonatozása vízszintes értelmében jól illeszkedik a Tisza árvízi medréhez, magassági értelemben azonban igen hullámos, ötletszerű. Fejlesztésük során — az eddig kiépítést figyelembe véve — legcélszerűbben kialakítható koronamagas- ságnak a tiszapolgári -(-600-as és a tiszafüredi +670-es vízállás szintje mutatkozik, melynek gyakorisága 20%. A fejlesztésnek azonban hátrányt szab a Tisza II. vízlépcsővel kialakuló 90,50 m szintű tározás, illetve duzzasztás, mely az Ároktő (457 fkm) alatti szakasz huulámterein oly magas talajvízszint-emelkedést okoz, hogy ezen a területen nyárigátak kiépítése mezőgazdasági szempontból irreálisnak látszik. Ezért fejlesztés szempontjából csak az Ároktő fölötti négy öblözet nyárigátjaival foglalkozunk. A négy öblözetnek nyárigátakkal jól-rosszul bevédett területe 1 860 ha. Az eddig kiépített gátak hossza 14 km. Ebből 8 km-t kell magasítani és erősíteni. Az említett szintek figyelembevételével további 12 km új nyárigát építése, 5 km hosszon védőfüzes telepítése, végül a gátak mögötti területek belvizeinek levezetéséhez 5 db beiVizleeresztő zsilip létesítése szükséges. A töltéseket 2,0 m-es koronaszélességgel, mindkét oldalon 1:3-as rézsűvel tervezzük. A szükséges munkák és költségek a 16. táblázatban szerepelnek. 16. táblázat 50 000 m3 földmunka 1,5 millió Ft 60 000 m3 földmunka 1,2 millió Ft 0,4 millió Ft 0,1 millió Ft 1,5 millió Ft 0,1 millió Ft 110 000 m3 földmunka 4,8 millió Ft IX—XI. havi elöntések kárait 0,2, 0,7, illetve 0,4-es eseökkentő tényezővel számolják. Az 1918—47. évi vízállásokból megállapítható, hogy a tiszafüredi +620 fölötti, de +670 alatti árvizek az öblözeteket a vizsgált 20 év alatt 138