Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

A Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítése

3. ÚTMUTATÁS A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁSI KERETTERV FELHASZNALÄsAhOZ A Területi Vízgazdálkodási Keretterv általános szerkezeti felépítésével már foglalkozott a jelen is­mertetés 2.3 pontja, a felhasználhatóság feltételei­vel pedig a 2.5 pont. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv két kötetből és térképgyűjteményből áll: A Keretterv gerincét az I. kötet (szöveges rész) mellékletét képező összefoglaló táblázatok (II. kötet) alkotják. Ezek magyarázatára szolgál a szöveg a kiegészítő szövegközi ábrákkal és táb­lázatokkal együtt. A TVK térképgyűjteménye is szemlél­teti a táblázatok anyagát, éspedig az 1:500 000 méretarányú térképek országos szinten bemu­tatják a természeti adottságokat, a vízgazdál­kodás I960. XII. 31—i állapotát, továbbá az 1960. évi és 1980. évi állapotot tükröző víz­mérlegeket, míg az 1:100 000 méretarányú tér­képlapokon a bamaszínű jelek az 1960. évi XII. 31-i állapotot, a vörös színnel nyomta­tott jelek az 1980. évig előirányzott fejlesztést, a narancs színnel nyomtatott jelek pedig az 1980. évi távlaton túli fejlesztést tüntetik fel. Ehhez az általános szerkezeti felépítéshez a kö­vetkező kiegészítő megjegyzéseket fűzzük: A Területi Vízgazdálkodási Keretterv I. és II. fe­jezetei lényegében a vízgazdálkodás és a természeti adottságok, illetve a vízkészlet 1960. XII. 31-i állapotát rögzítik. A XVI. fejezet a nemzetközi kapcsolatokat, a XVIII. fejezet pedig a vízgazdá.- kodással kapcsolatos egyéb teendőket tárgyalja, míg a XIX. fejezet összefoglalja a Kerettervben foglalt fejlesztési elgondolásokat és kölcsönhatáso­kat. A többi 14 fejezet a Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány 2001/1961. sz. határozatában foglaltak figyelembevételével általában három idő­szakra rögzíti a szóban forgó ágazat, vagy téma helyzetét: az 1960. XII. 31-ével lezárt múlt állapotra, az első fejlesztési időszakra (1961—80) és az 1980. év utáni távlatra. A Területi Vízgazdálkodási Kerettervben tár­gyalt kiinduló állapot az irányelvek szerint az 1960. XII. 31-én fennállott helyzet. A kidolgozás során eltelt idő alatti fejlődést olymódon igyekez­tünk figyelembevenni, hogy az 1962. és részben az 1963. évig előállott változásokat az 1961—80. évi időszak fejlesztésének elején külön felsoroltuk. Az azóta bekövetkezett változásokat azonban termé­szetesen már nem lehetett figyelembe venni, ez a feladat a Keretterv továbbfejlesztőire és részben használóira maradt. Azoknál az ágazatoknál, amelyekre 1980. éven túli fejlesztés nem volt megadható, a Keretterv ki­dolgozása csupán két ilőszakra (1960. XII. 31-i ál­lapot, illetve 1961—1980. évi fejlesztés) terjed ki (V. „Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése” c. fejezetből a vízgyűjtőterületek rendezése, VIII. „Ivó- és ipari vízellátás” c. és IX. „Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme” c. fejezetek). A XIII. „Ásványvizeit, gyógyvizek és hévizek hasznosítása” c. fejezetben a fejlesztés csupán a je­lenleg rendelkezésre álló vízkészletek alapján ke­rült kidolgozásra. Nem vettük tehát figyelembe a reménybeli feltárásokat, csak azokat az ásványvíz-, gyógyvíz- és hévíz-előfordulásokat, amelyeket az 1963. évig már használatba vettek, tehát kiépítés alatt voltak, vagy megkezdték a kiépítésüket. 1980. éven túli távlatban a Keretterv fejlesztése csak a befejező munkálatokat foglalja magában. A XIV. „Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem” c. fejezet beruházásai túlnyomó részükben nem vízgazdálkodási jellegűek. A víz- gazdálkodás vonalán a fejlesztés csak járulékos költség-kiegészítést tartalmaz. A szerkezeti felépítés ismertetésénél már emlí­tettük, hogy az I. kötet szövegközi ábrákat, szöveg- közti táblázatokat és a szöveg végéhez csatolt kü­lönálló adatokat tartalmaz, melyeket mellékletek­nek nevezünk. Az ábrák közül a fekete nyomásúakat a szöveg megfelelő helyére tördelték, míg a színes nyomású ábrákat fejezetenként összefogva fűzték be. A szövegközi táblázatok vagy a mellékletek rész­adatait avagy felépítését magyarázzák, vagy a mel­lékletek főszámainak további összesítéseit adják meg, és ilymódon tulajdonképpen a mellékletek kiegészítésére szolgáltak. A II. kötet táblázatait nagy terjedelmük miatt részekre tördelve nyomtatták. Ennek során a foly­tatásokat olyan sorrendben közöljük, hogy először vízszintes sávokra bontottuk a nagy mellékleteket és azokat balról jobbra haladva a fejrovatok szá­ma szerint, majd a függőleges sorszám szerint a második sáv mellékrészeit ugyancsak jobbra ha­ladva folytatólagosan az alábbi vázlat szerint he­lyeztük el: 1. melléklet 1. melléklet 1. folytatás 1. melléklet 2. folytatás 1. melléklet 3. folytatás 1. melléklet 4. folytatás 1. melléklet 5. folytatás ; Az egyes vízszintes sávok szélei függőleges, záró léniával vannak megkülönböztetve. A mellékletek szintén az 1960. évi állapotnak, az 1980. évig terjedő fejlesztésnek és a távlati fejlesz­tésnek megfelelő bontásban tartalmazzák az ada­tokat. A fejezet, illetve témakör jellegének függ­vényében a mellékletek adatainak csoportosításá­ban két változat fordul elő. Az első változatban megadják a mellékletek az 1960. évi állapotot, az 1960. évhez képest előirány­zott teljes fejlesztést, majd a fejlesztés bontását 1961—1980-ig és az 1980. éven túli távlatra. Ilyen módon kerültek feldolgozásra a III. fejezet „Folyók és tavak szabályozása” című része, az V. „Hegy­16

Next

/
Oldalképek
Tartalom