Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

adatokon kívül a terület védvonalainak állapotára vonatkozó adatai a TVK-nál jól felhasználhatók. A 6. sorszám alatti, a Sajó-torkolat jobbparti, erősen exponált, főleg Tiszapalk ony át érdeklő szakaszának fejlesztéséhez ad jó alapadatokat. A 7., 8., 9., 10., 11., 12. sorszám alattiak a Sajó és Hemádvölgy ármentesítésének korszerű tanul­mány tervei, a kiviteli tervek alapjai. A TVK-ban ott, ahol még kiviteli terv nincs, az adatok össze­hangolása után teljes egészükben felhasználha­tók. A 13. sorszám alatti, mint a 7—12. sorszám alat­tiak, de kiviteli tervek adatai a TVK készítésénél szintén hasznosíthatók. A 14. sorszám alatti a Tisza, jobbparti hullám­terében lévő ún. poroszlói öbLözet nyárigátjának igen részletes, alapos, jól használható gazdaságos- sági számításokkal is alátámasztott tanulmány- terve. A 15., 16., 17. sorszám alattiak a Bodrogzúgi nyárigát kiviteli tervei. Korszerűek, az elsőrendű védvonallá, vagy a jelenleginél magasabb fokú biz­tonságra való kiépítés alapadataiként használha­tók. A 18. sorszám alatti a Tiszapalkonya—Tiszavalk közötti jobb- és balparti hullámtér nyárigátjainak vázlatterve. A TVK-ba beépíthető. A 19. sorszám alatti, a Tisza és a mellékfolyók hullámtérrendezésének alapelveit és költségeit tisz­tázza. b) A múlt század II. felében végzett és világ­szerte elismert nagyarányú folyószabályozási mun­káinkkal a Tiszavölgyben 2 alapvető célkitűzést sikerült többé, kevésbé megvalósítani: az árvizek levonulásának meggyorsítását és szétterülésének megakadályozását. E kettős eél elérése érdekében végzett mederátmetszés! és töltésépítési munkákat azonban anyagi nehézségek miatt nem követte nyomon a szükséges mértékű mederrögzítési, kö- zépvizi szabályozási; munka. A szakadó partok megkötésére többnyire csak azokon a helyeken ke­rült sor, ahol a partrongálódások már az árvíz- védelmi töltések fennmaradását veszélyeztették. A folyószabályozási tervek elkészítéséhez, — ideértve a folyószabályozási keretterv készítését is — általában nincs szükség külön kísérletek és ku­tatások végzésére, mert mind a szabályozási prob­lémák, mind a szabályozási módszerek ismertek. A korábbi helyzethez képest mégis új és eddig még nem teljesen felderített szabályozási kérdések jelentkeznek a tiszai vízlépcsők kiépítésével össze­függésben. Ugyanis a duzzasztott szakaszokon épí­tett szabályozási művek helyzetét és általában a mederfenntartást az eddiginél nagyobb mértékben befolyásolja néhány olyan tényező, — pl. a hor­dalék, a jég, a hullámverés, — amelyeknek a duz­zasztás előtti helyzetben kisebb, vagy más értelmű jelentősége volt. Az 1954 óta üzemben levő tisza- löki vízlépcső (a Tisza I.) által beduzzasztott folyó­szakaszon végzett eddigi megfigyelések révén az említett új tényezők hatására vonatkozóan már vannak bizonyos tapasztalataink, tehát a tervezett újabb, a kiskörei—tiszai vízlépcső (Tisza II.) duz- zasztási szakaszára is előirányozhatok a megfelelő szabályozási munkák. De a helyes meder fenntartás érdekében további megfigyelést és tanulmányozást igényelnek a vízlépcsők bogai a hordaléklerakódás továbbá a múlthoz képest megváltozott körülmé­nyek között történő jégképződés és jéglevonuMs szempontjából. A Sajó és a Hemád folyók magyarországi sza­kaszának mederrendezési kérdéseiben a „VIZI- TERV” 1959. évi tanulmánytervei, továbbá az a) fejezetben felsorolt ármentesítési tanulmányok kö­zül a 9. és 10., valamint az adatgyűjtemények kö­zül a 7., 8., 9. és 10. sorszám alatt ide adnak útmu­tatást. A Tokaj—Tiszafüred közötti Tisza szakasznak, valamint a Bodrog folyó magyarországi szakaszá­nak szabályozási kerettervéhez meglehetősen nagy­számú leírás, felvételi anyag, adatgyűjtemény és tanulmány áll rendelkezésre. Ezek közül az aláb­biak különösebb jelentőségűek: 1. VITUKI: Vízrajzi Évkönyvek. 2. VITUKI: A Tisza helyszínrajza, hossz- és ke­resztszelvényed . 3. VITUKI: A Bodrog helyszínrajza, hossz- és keresztszelvényei. 4. Korbély József: A Tisza szabályozása. 5. Iványi Bertalan: A Tisza kisvízi szabályozása. 6. Az 1954. évben készült első Országos Vízgaz­dálkodási Keretterv-vázlat. 7. Az OVF 20 éves fejlesztési terve. 8. VÍZIG: Miskolc: Vízgazdálkodási Adatgyűj­temény. 9. VlZITERV: A Tisza csatornázási tervének ki­vonata. 10. VlZITERV : A borsodi, művek ércellátása ví­zhűtőn c. tanulmányterv. 12. A tiszalöki vízlépcső tervezésére, építésére és megépítése óta eszközölt megfigyelésekre vonatko­zó irodalom. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT ALAPELVEK Az árvízmentesítési, árvízvédelmi, valamint a folyók szabályozási távlati tervek elkészítésénél az alábbi fejlesztési alapelveket követtük: A TVK-hoz tartozó árterek korábban ki­épült fővédvonalai közül, a Tisza, a Takta mentén, a Bodrog alsó szakaszán, valamint a Sajó, Rima, Csincse, Kánya és Laskó torko­lati szakaszán mértékadó, a VITUKI által 1957. évben, az addigi legmagasabb árszint­ből és a Borsodi nyílt árok betöltésétől meg­határozott; a 2.11 pont alatt első helyen fel­sorolt tanulmányban közölt árvízszint. A Sa­jó és Hemád ármentesítésnél — ahol kiala­kult árvízszint még nincs — mint mértékadó­val, a VlZITERV által meghatározott 1 %-os előfordulási valószínűségű árvízhozamhoz tar­tozó vízszinttel számolunk, illetőleg a fővéd­vonalakat azok figyelembevételével tervez­zük. A szóbajöhető variánsok kiválasztásánál a leg­teljesebb mértékben alkalmaztuk a gazdaságosság elvét. 17 ío TVK 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom