Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
1.32 FOLYÖK SZABÄLYOZÄSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A Tisza és a Bodrog töltésezésével e két folyásról a nagyvízi szabályozás megtörtént. Az árvédelmi töltés vonala azonban nem mindenütt követi párhuzamosan a nagyvíz levonulási irányával így a hullámtérben helyenként szűkület keletkezett. A Tiszánál Taktakenéz határában az ökenézi kastélynál, továbbá Tiszapalkanya, Ároktő és Tiszadorogna községek határában van szűkület. Ezek a nagyvíz levonulása szempontjából veszélyesek, ezért beható vizsgálatra szorulnak. A hullámtér szélesítésére a legmegfelelőbb megoldást kell megtalálni. A Bodrog folyónáL az alsóbereczki közúti híd- provizórium kivételével szűkületről nem beszélhetünk. A Tisza folyón az eddig végzett mederszabályozás általában megfelel a vízlevezetés, a hordalék szállítás, a jéglevonulás és a hajózás követelményeinek. Kivételt képeznek: a 543 fkm-ben a nagyfalusi partvédőmű, valamint az 518 fkm-nél levő báji sarok. A jövőben a fejesztés keletében ezt a két éles kanyart meg kell szüntetni. Az árvédelmi töltések biztonsága érdekében szükséges partvédőművek nagybbrészt kiépültek, de a mederváltozások következtében újabbak létesítése is szüskéges. Így pl. Tiszatarján község határában a jobbparton mintegy 475 m hosszban, továbbá Tiszakeszi község határában a baloldalon 470 m hosszban. A 116,4 km hosszú Tisza szakaszon 32,7 km hosszban új partbiztosítás építése szükséges, a részben szabályozott 15,2 km hosszú folyó szakaszon pedig a partbiztosításokat még a második tiszai vízlépcső megépítése előtt a duzzasztott vízszint fölé -f- 50 cm-rel kell kiépíteni. Ugyancsak a második vízlépcső létesítése előtt a hajózás, továbbá a jég és hordalék zavartalan levonulásának biztosítása érdekében kisvízi szabályozás keretében 1. a tiszakeszi-rigósi, 2. az ároktő-csegei, 3. a tiszadorogmai, 4. a tíszabábolnai felső, 5. a tisza- bábolnai alsó, valamint 6. a tiszafüredi felső gázlókat összesen 10 km hosszban rendezni kell. A Bodrog középvízi szabályozása a tiszalöki duzzasztás következtében összesen mintegy 3,4 km hosszú szakaszon kiegészítésre szorul. A Sajó mentén épült árvédelmi töltések a hullámtérben helyenként szűkületet okoznak, ami az árvizek levonulását kedvezőtlenül befolyásolja. Addig is, amíg ezeken a helyeken a töltés áthelyezése megtörténik a héti szakaszon a szabadon hagyandó parti sávot ki kell tisztítani. A Sajón eddig végzett mederszabály ozások vízemésztési, hordalék-szállítási és jéglevonulási követelményednek általánosságban megfelelnek. A hidak, utak, vasutak védelme érdekében partbiztosítások építésére a jövőben is szükség lesz. A fejlesztés keretében feltétlenül gondoskodni kell a mucsonyi, sajószentpéteri, szirmabesenyői, zsol- cai és ládpetri közúti hidak biztosításáról. Ezeknél hidanként 200—200 fm hosszú, összesen 1 km hosszú partbiztosítást kell előirányozni. A 132,0 km hosszú Sajó szakaszból még szabályozásra kerülő szakaszok hossza 54,6 km. A Hennád folyón — mint már említettük, — minden eddigi mederrendezési, illetve partbiztosítási munka helyi kárelhárítás érdekében készült. Megállapítható, hogy a középvízi szabályozás végrehajtásának késlekedése káros hatásokat eredményezett. A már betöltésezett szakaszokon az árvédelmi töltések biztonsága érdekében, valamint az elfajult folyószakaszok tervszerű mederrendezésére, mintegy 57,3 km össZhosszúságú különböző szabályozási művet kell megépíteni. 2. AZ ARV1ZMENTESITÉS, ÁRVÍZVÉDELEM, FOLYÓK SZABÁLYOZÁSÁNAK FEJLESZTÉSE 2.11 TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÄK ISMERTETÉSE a) A terület ármentesítésével és árvízvédelmével kapcsolatos kutatások és kísérletek nagyobbrészt az árvízvédelem fejlesztését szolgáló 1955—1961. évi országos kutatási tervnek a területet érintő részéből adódnak. Kisebb részük önálló témaként csak a területre vonatkozó problémával foglalkozik. Ezek közül az alábbiakban csupán azokat soroljuk fel, amelyek területi vonatkozásban közvetlenül felhasználhatók és hasznosíthatók. 1. Töltésezett folyóink mértékadó árvízszintjei és az árvizekre vonatkozó tanulmányok eredményei (VITUKI 1957.) 2. A Tisza mértékadó árvízszintje (VITUKI 1959). 3. A tiszai árhullámok tetőzésének előrejelzése mércekapcsolatok alapján Tiszabecs és Szolnok közötti szakaszon (VITUKI 1957.) 4. Hullámterek és töltések, továbbá a meder vándorlások vizsgálata a Tiszán és mellékfolyóm (VITUKI 1959) 5. A Tisza mederváltozásai különös tekintettel az árvízvédelemre (VITUKI 1959). 6. Nyárigátakkal való árvíztározás a Tiszán (VITUKI I960.). 7. Töltésezett folyóink hullámterein létesítendő partisávok kijelölése (VITUKI I960.). 8. A hazai árvízvédelmi vonalak hidrogeológiai viszonyai. Helyszíni felvételek és geohidrológiai hossz-szelvény a Tisza mentén (VITUKI I960.). 9. A növényi és állati világ hatása az árvízvédelmi töltések állékonyságára (Babos Zoltán és Bokor Mihály 1957.). 127
