Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
A Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítése
A Területi Vízgazdálkodási Keretterv két kötetből áll: I. kötet. Szöveges rész (I—XIX. fejezet) II. kötet. Térképmellékletek (1:500 000, 1:100 000 méretarányban). Az I. kötet (a szöveges rész) magában foglalja — a szükséges szöveg közti ábrákkal és táblázatokkal — az I—XIX. fejezetet, továbbá a vízgazdálkodási szakágazatokhoz készült és az egyes fejezetek végén levő táblázat-mellékleteket is, amelyek megadják a tervanyag adatainak vízgazdálkodási, illetve államigazgatási egységekre való bontását. A III—XV. fejezet egységesen hármas tagoltságú és a következő főrészekből áll: 1. Bevezetés, amely tartalmazza a témakör ismertetését, a szakterületen 1960. december 31-ig kifejtett tevékenységet és a fejlesztés szükségességét. 2. A vízgazdálkodás fejlesztése. Ismerteti a tervezés alapjául szolgáló kutatásokat, a fejlesztés alapelveit, a megszüntetendő hiányosságokat, a fejlesztés megoldásait, azok sorrendjét és a sorrendi indokolását, továbbá a szükséges táblázatokat és térképeket. Ez a főrész a tulajdonképpeni Vízgazdálkodási Keretterv. 3. Befejezés, amely tartalmazza a terv értékelését és a továbbfejlesztési feladatokat. A többi fejezetek csak értelemszerűen követik ezt a felépítést. A XVI. fejezet a vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatait, a XVIII. fejezet a vízgazdálkodással összefüggő egyéb feladatokat tárgyalja. összetartozó fejezetpárt alkot a vízgazdálkodás múltját és jelenét leíró I. fejezet és a fejlesztést összefoglaló XIX. fejezet, valamint a II. és XVII. fejezetek, amelyek közül az előbbi a természeti adottságokat és a természetes vízkészleteket tartalmazza, az utóbbi pedig a fejlesztés különböző állapotaira állítja fel a mértékadó vízmérlegeket. A II. kötet a térképmellékleteket tartalmazza, melyek a következők: Magyarország vízügyi viszonyai a XIX. század elején Magyarország vízügyi viszonyai a XX. század közepén, a művelési ágak feltüntetésével A talaj és a víz mennyiségi, minőségi kapcsolata Talajeróziós viszonyok Csapadék-, hőmérséklet- és szélviszonyok, meteorológiai állomáshálózat Hidrológiai észlelőhálózat Felszíni vízkészlet A felszíni vizek sőkoncentrációja és nátriumszázaléka A felszíni vizek minősítése általános közegészségügyi szempontból Talajvíztérkép Talajvízkészlet A hasznosítható réteg- és karsztvizek Ásvány-, hév- és gyógyvizek. Vízmérleg a felszíni vizekre, 1960. évi állapot Vízmérleg a talaj- és partiszűrésű vizekre, 1960. évi állapot A karszt- és rétegvizek vízmérlege, 1960. évi állapot összefoglaló vízmérleg, 1960. évi állapot Vízmérleg a felszíni vizekre, 1980. évi állapot Vízmérleg a talaj- és partiszűrésű vizekre, 1980. évi állapot Vízmérleg a karszt- és rétegvizekre, 1980. évi állapot összefoglaló vízmérleg, 1980. évi állapot (a fenti térképmellékletek méretaránya 1:500 000). továbbá a Területi Vízgazdálkodási Kerettervek 1:100 000 méretarányú térképlapjai. 2.4 A Területi Vízgazdálkodási Keretterv bírálata és jóváhagyása Mint már említettük, a Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítés munkájának megkezdését megelőzően a feldolgozás alapjául szolgáló tematikát a Magyar Tudományos Akadémia megvizsgálta és a Keretterv kormánybizottság jóváhagyta. E jóváhagyott tematika alapján dolgozta ki az Észak- magyarországi Vízügyi Igazgatóság a 10. Észak- Magyarország Területi Vízgazdálkodási Kerettervét. A kidolgozás munkáját menetközben figyelemmel kísérte és konzultálta az érdekelt és illetékes helyi szervek képviselőiből az Országos Vízügyi Főigazgatóság 34/1961. (V. É. 16.) sz. utasítása alapján megalakított Területi Vízgazdálkodási Keretterv Bizottság. A területi egyeztetés és konzultálás munkája a Területi Vízgazdálkodási Keretterv Bizottság szakbizottságaiban folyt. Ugyancsak a szak- bizottságok tanulmányozták át és véleményezték a Területi Vízgazdálkodási Keretterv elkészült fejezeteit, amelyeket azután a Területi Vízgazdálkodási Keretterv Bizottság plenáris ülésén a szakbizottságok jelentése alapján módosított, illetve elfogadott. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv Bizottság ezen állásfoglalásának figyelembevételével készült el a Területi Vízgazdálkodási Keretterv első fogalmazványa 1962. szeptember 15-én. A 13 Területi Vízgazdálkodási Keretterv fogalmazványt anyagát az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakágazatai szakágazatonként felülvizsgálták és egyeztették, az egyes Területi Vízgazdálkodási Kerettervek szakágazatok közti összefüggéseit pedig az O VF Vízügyi Tervező Vállalat. Ugyancsak megvizsgálta a Területi Vízgazdálkodási Kerettervek első fogalmazványát a Magyar Tudományos Akadémia Komplex Bizottsága is. A felülvizsgálat eredményeit a Területi Vízgazdálkodási Keretterv végleges anyagában figyelembe vették. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv jóváhagyásáról az Országos Vízgazdálkodási Kerettervet elbíráló és hatályba léptető Minisztertanács illetékes intézkedni. 2.5 A Területi Vízgazdálkodási Keretterv felhasználása és továbbfejlesztése A Keretterv a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 2001/1961. (I. 17.) sz. határozata szerint „ ... irányterv, amelyet figyelembe kell venni, mind a vízgazdálkodás, mind az egyes nép- gazdasági ágak távlati és éves terveiben előirány14
