Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
28. táblázat Források jellemző adatai Község Forrás neve Vízhozam lit./p. Hőmérséklet C° Min. 1 Max. 1. Hámor Szánva főforr. 2100 219 000 7,7— 9,0 2. Jósvafő Jósva f. 4800 1 200 000 11,5 3. К ács Hidegvíz 2838 7 550 13,4—15,1 4. Kéked Mátyás f. 36 1 400 16,0—21,4 5. Kamjáti Pasnyag f. 240 8 417 9,5—15,7 6. Mályinka Tótforrás 168 2 496 8,5—10,7 7. Miskolc-Tapolea Tapolca Hidegvíz 50 100 10,1—11,1 8. Tapolca Melegvíz 3900 33 960 26,9—32,5 9. Omassa Garadna Fő f. 876 42 624 6,0— 9,2 10. Sály Latorut Vízfő 3400 6 840 10,8—16,6 11. Szalonna Melegvíz 996 3 960 16,6—26,5 12. Szilvásvárad Szalajka forr. 180 18 720 6,5— 9,1 437. A kitermelhető karsztvízkészlet 2.439 A karsztforrások hozamának előrejelzési Amint az első bekezdésekből kitűnik, az egész területen zavartalan egyensúlyban van a természetes vízháztartási mérleg. A területen sokévi átlagban 45,6 millió m3/év karsztvízmennyiség termelhető ki összesen. Ez az érték megegyezik a források által természetes úton szállított vízmeny- nyiséggel. A hasznosítható készlet és az igények 1960. évi állapotáról a XVII. fejezetben adunk áttekintést. A karsztvíz hasznosítható készletét, továbbá a terület vízgazdálkodásában jelentős szerepet játszó forrásokat (a mesterséges feltárásokat is) a 2.610. számú térkép szemlélteti. 2.438 A karsztvíz hőmérséklete és vegyi összetétele A leszálló karsztvizet adó hidegforrások hőmérséklete az évi középhőmérséklettel azonos, tehát mintegy 10 C° körüli érték. A melegvizek hőmérséklete tág határok között változik, a langyos vizektől (Diósgyőr Vízműforrás 17 C°, Diósgyőr Strand-forrás 21,7—25,4 C) a forró feltörésekig (Mezőkövesd Zsóri fürdő 64,2—71,7 C°). A vegyi összetétel igen jellemző a kőzetre, mélyből a víz származik ugyanis a túlnyomórészt mészkőből eredő víznek mindig magasabb a kalciumtartalma, mint az inkább dolomitos kőzetből származó vízé. Mészkőből bukkan élő a Miskolc-Tapolcai Hejő Hideg-forrás. össz. keménység 11,00 nk° C03 keménység 10,90 nk° Ca 78,10 mg/lit Mg 0,97 mg/lit Dolomitos mészkőből származik a Jósvafői Szabókul vize. össz. keménység 16,8 nk° C03 keménység 15,7 nk° Ca 74,9 mg/lit Mg 29,2 mg/lit lehetősége A karsztvízutánpótlás törvényszerűségének kutatásával kapcsolatos eredmények lehetővé tették, hogy a karsztforrások évi hozamát az év első negyedében a gyakorlat szempontjából kielégítő pontossággal előrejelezzük. A beszivárgás szempontjából lényeges előző évvégi és az előrejelzés évének első négy havi csapadékmennyisége befolyásolja döntően a beszivár- gási viszonyokat, ezért a május utáni csapadék a vegetáció nagy vízelvonása és a párolgás miatt már nem okoz lényeges; változást a források hozamában. Az előrejelzésnél ezért a május—decemberi csapadékmennyiséget a sok éves átlagnak megfelelő értékűnek tételezik fel, és az így kiszámított mértékadó csapadékszázalék alapján határozzák meg a várható beszivárgott vízmennyiséget. A VITUKI minden év május első napjaiban közli az érintett Vízügyi Igazgatóságokkal, hogy a területükön fakadó források évi hozamában milyen változások várhatók a sokéves átlaghoz viszonyítva. 2.44 MÉLYSÉGI VÍZ Hazai szakintézményeink és szakembereink megbecsült eredményei ellenére a mélységi vízre vonatkozó ismereteink hézagosak, ugyanúgy, mint másutt a világon. Fogalmi, elméleti és gyakorlati kérdésekben sem nálunk, sem külföldön még nem alakult ki egységes felfogás. Ezért itt sokszor még vitatott megállapítások és vélemények közlésével kell megelégednünk. 2.441 Általános rész A mélységi víz a földkéreg hkacsos, hasadékos és üreges kőzeteiben lévő, általában nyomás alatti víz, kivéve a talajvizet és a karsztvizet. Felosztjuk rétegvízre, rétegezetten kőzetekben (eruptívu- mokban, kristályos palákban, stb.) tárolt vízre és mélykarsztvízre. 107
