Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
vegyvizsgalatok 26/e táblázat * 1 A mintavételi hely megnevezése Eger patak Négyes felett A mintavétel ideje * 1960. XI. 24Vízhozam m3/sec Levegő hőfoka C° 4,9 Víz hőfoka C° 5,5 Átlátszóság mim 29,0 pH-értók 7,9 Vezetőképesség Ü i cm-1 10—8 609 Lúgosság W° 6,2 összes keménység nk° 21,6 CO:! keménység nk° 17,3 Ca++ mg/lit. 111 Mg++ mg/lit. 26,7 Na+ mg/lit. 28,5 K+ mg/lit. 24,0 Fe+++ mg/lit. 0,06 Clmg/lit. 41,9 SOi— mg/lit. 98,3 НСОЗmg/lit. 267 СОЗ— mg/lit. 50,7 PO<------mg /lit. 0,168 ser mg/lit. 14,0 NHa mg/lit. 0,40 no2mg/lit. 0,053 NOmg/lit. 9,8 02 fogy. mg/lit. eredeti 10,2 O, fogy. mg/lit. szűrt 9,2 Oldott 02 mg/lit. 11,2 ö2 telítettség % 89,0 BOI5 mg/lit 3,5 összes száraz anyag mg/lit. 518 Összes oldott anyag mg/lit. 690 összes lebegő anyag mg/lit172 Na % 13,1 2.3632 FELHASZNÁLÁS MEZŐGAZDASÁGI CÉLRA Az öntözésre való felhasználhatóság elbírálásának alapja a 2.361 pontban ismertetettek és a 25. táblázatban foglaltak. Halászati felhasználás I. kategória: A Garadna és Szalajka patakok vízminősége a két pisztrángkeltető állomás és a pisztrángtenyésztés miatt fontos, összes egyéb haltenyésztési érdek mintegy 360 kh halastó. II. kategória: A Sajó vízrendszerében az összes, még nem szennyezett mellékvízfolvásök, patakok védelme ráktenyésztés és horgászat szempontjából fontos. III. kategória: A Sajó, Bodrog, Eger patakszeny- nyeződéseit fel kell számolni. Az egész körzet a nagymértékű vízszennyezések miatt nem értékes hal tenyésztési szempontból. Az egész terület évi haltermelése jelenleg legfeljebb 2 ezer q hal. 2.364 Az öntözővíz és a talaj kölcsönhatása A körzet északi részére az erdő talaj ok jellemzőek. Az öntözés más, elsősorban nem öntözővíz minőségi okok miatt legfeljebb helyi jelentőségű lehet. Nagyobb területeken alakítható ki öntözés az északi részen a folyók, elsősorban a Hernád völgyében. Ezen területek talaja részben öntés s a fo- lyóktól távolabb réti talajokat találunk. Az öntés talajok vízgazdálkodási sajátságai kedvezőek, a talajvíz — bár a felszínhez közelebb van — azonban rendszerint közlekedik a folyóval, ezért a sók kilúgozásának lehetősége megvan és öntözés esetén 650—800 mg/1 összes sótartalmú 35—40—45 Na %-ú és 10 mg/1 szódalúgosságú víz felhasználható. A folyók völgyében elhelyezkedő réti talajok vízgazdálkodási sajátságai már kedvezőtlenebbek, öntözés esetén 500 mg/1 összes sótartalmú 35—40—45 Na %-ú és 10 mg/1 szódalúgosságú víz használható. Az öntözés fejlesztése szempontjából kedvező a körzet déli része, mely az Alföld tájai közül a Kö- zéptisza-mentét és a Bodrogközt foglalja magába. A réti csemozjom öntözése esetén 650 mgA összes sótartalmú, 35—40—45 Na %-ú és 10 mg/1 szódalúgosságú víz engedélyezhető. A réti talajok és szolanyeces réti talajok vízgazdálkodási sajátságai már kedvezőtlenebbek, a talajvíz a felszínhez rendszerint közel helyezkedik el, a sók kilúgzásá- nak lehetősége korlátozott, különösen a szolouyeces réti talajoknál!, ahol a közeli talajvíz mellett már egy kedvezőtlen vízgazdálkodási sajátságé felhal- mozódásd szinttel is kell számolni Öntözésüknél 500 mg/1 összes sótartalmú, 35—40—45 Na %-ú és 10 п^Д szódalúgosságú víz engedélyezhető. A terület déli részén nagyobb, összefüggő szikes területeket is találunk, melyek talaja réti szolonyec. Ezeknél a talajoknál, ha az A szint vastagsága 15—20 cm és szántóföldi művelésben kívánjuk hasznosítani, úgy öntözés esetén a kedvezőtlen drénviszonyok a közeli talajvíz, a vizetzáró réteg jelenléte miatt csak 500 п^Д összes sótartalmú, 35—40—45 Na %-ú és 10 mg,/l szódalúgosságú víz engedélyezhető. Amennyiben az A szint vastagsága az 5 cm-t nem haladja meg s a területet javítás nélkül szikes legelőként kívánjuk hasznosítani, úgy 800 п^Д összes sótartalmú, 65—75 Na %-ú, 50 mg/1 szódalúgosságú víz felhasználható. 2.365 A felszíni vizeket érő szennyezések * Részletes ismertetést lásd IX. Települések és ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme c. fejezet. 2.366 A jelenlegi szennyezettség mellett szükséges minimális élővízforgalom A jelenlegi szennyezettség mellett szükséges minimális élővízforgalom, meghatározása minőségi szempontból sok esetben igen nehéz. A számos ellentétes vélemény és különböző vízhasznosítási szempontok miatt annál is inkább, mert általános13 ío TVK 97
