Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

az a víz, amelyben az oldott sók többsége kaldum- hidrokarbonát és magnéziumhidrokarbonát.

c) A víz Na %-a, amely megadja azt, hogy a vízben oldott sók hány egyenérték százaléka nátriumsó.

d) A víz fenolftaleinlúgossága szódában kifejezve mg/1.

e) A magnézium viszonyszám, mely megadja, hogy az összes oldott kalcium és magnézium sók hány egyenérték százaléka a magnéziumsó.

f) Ha a víz kémiai javítást igényel, úgy a javítóanyagok mennyiségének kiszámításához megadandó a vízben lévő lúgossá váló sók mennyisége (szóda egyenérték).

Az öntözővíz és talaj kölcsönhatását két alapvető csoportra bonthatjuk. Ezek:

1. Az öntözővíz közvetlen hatása a talaj tulajdonságaira. mely abban nyilvánul meg, hogy az öntözés, ill. az öntözővíz biztosítja a növény életéhez optimálisan szükséges vízmennyiséget.

2. Az öntözővíz közvetett hatása, azon fizikai, fizikokémiai, kémiai és biológiai folyamatokon, keresztül nyilvánul meg, melyek az öntözés következtében fellépő levegő, víz és sóforgalom megváltozásának eredményeképpen hatnak s melyek együttes hatás végső eredményként átmenetileg vagy véglegesen a talaj termékenységét is befolyásolhatja, megváltoztathatja.

Az öntözést befolyásoló talajtani tényezők közül a következő főbb tényezőket kell kiemelni.

1. A talaj genetikus típusa.

2. A talaj mechanikai összetétele.

3. A vizetzáró réteg jelenléte és felszíntől való távolsága.

4. A talaj vízszint mélysége.

5. A talaj kicserélhető Na ionjainak mennyisége.

6. A talaj oldható sókészlete.

7. A talaj szóda tartalma.

Az előzőekben ismertetett öntözővíz minőségi követelmények közül az öntözővíz megengedhető maximális sótartalma alapvetően függ a talaj sóforgalmának jellegétől, mélyet a talaj mechanikai ösz- szetétele, a talajvízszánt mélysége, a vizet záró réteg jelenléte és annak mélysége, valamint a talaj eredeti sótartalma szab meg.

Az öntözővíz megengedhető maximális Na százalékánál figyelembe kell vennünk mind az előzőekben felsorolt tényezőket (mechanikai összetétel, talajvízszint mélység, vizetzáró réteg) mind a szike- sedés mértékét kifejező kicserélhető Na ionok mennyiségét, az öntözővíz sókoncentrációját és az oldott sók kémiai összetételét, az anionok milyenségének megfelelően. A felsorolt tényezők és az öntözővíz megengedhető Na százaléka közötti összefüggést a 24. sz. ábra mutatja. Az ábrában közölt összefüggés jelenti azt, hogy minél nagyobb valamely talaj kicserélhető Na tartalma, annál nagyobb

p

v_a

Ï

V

\

—

vr

\

\--T-\

\

\

N

,15S

<

7.

\.V

V \

I5S7.

1

'SS

<mn.

\

Vj

* \

\

N’\

\

\

15

■í

_

СО

__

\

^ 5í

\

\

___\

\ V

\\

\Y

1. f, I LAK/ $-NJ

2.

5= finn.

\

\

s.

Ví

V

8%

\

4

\\

'

V

N

\\ 4. N \

\

4

\\

*\

\\

h*

L

70 30 iO 50 SO 10 80 90 100 Nat

On/ого viz sz/kesedási hányadosa

Jeimagyarázót -------m3----------HD03 S0i----------HC03 Cl &0/r ------HC03---------9C03 S0i --------HC03 Cl Sí?;

24

. ábra. Az öntözővíz só-koncentrációja és Na %-a nem szikes és szikes talaj esetén

lehet az öntözővíz maximálisan megengedhető Na százaléka anélkül, hogy a szikesedés veszélye fennállna. Hasonlóképpen mutatja az ábra azt is, hogy nem szikes talajok esetében annál kisebb az öntözővíz megengedhető Na százaléka, minél nagyobb a víz összes oldott sótartalma.

Nem megfelelő kémiai összetételű öntözővíz esetén bizonyos körülmények között lehetőség nyílik az öntözővizek javítására. A javításnak két módja ismeretes jelenleg:

a) A kis sótartalmú, de sok sót és esetleg szódát is tartalmazó vizek javítása közvetlenül az ön-