Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

Hordalékmérési eredmények 24. táblázat Vízfolyás Tisza S a j 6 H e г n á d Mérőállomás neve Záhony Rázom­puszta Polgár Kazinc­barcika Miskolc Hidasnémeti Gesztely Távolság a torkolattól, km 636,3 523,9 491,3 93,2 55,9 93,3 22,4 Vízgyűjtőterület, 1000 km2 32,8 49,3 62,7 4,0 5,2 4,5 5,1 Átlagos lebegtetett hordalék­tartalom, g/m3 425 295 380 300 310 220 120 Évi átlagos hordalékszállítás lebegtetett 1000 t/év 6 650 9 150 9 780 3 470 1 490 ’’V 1 :-m.~ 820 'кг--4*^И ^íf0­■ju..'. 473 görgetett 1000 t/év 92 5 0,1 3 5 Átlagos szemátmérő lebegtetett, mm — 0,08 0,06 0,06 0,05 0,06 0,04 görgetett, mm — — 0,2 0,4 1,7 0,2—0,7 0,2—1,6 fenékanyag, mm — 0,3 0,3—3,7 9,0 17,1 10,1 3,9 meder elszélesedésre hajlamos, ettől lefelé megint eléggé ellenálló. A tiszalöki duzzasztó hatására Tiszalök és Domb- rád között finom iszap, Dombrád felett homok ra­kódik le. A tartós mederfeltöltődés átlagos évi mennyisége kb. 1 millió m3. A Sajó sok hordalékotszállító folyó. Görgetett hordaléka — Kazincbarcika fölött — elég jelentős, lejjebb lecsökken. A medret borító anyag durva kavics, nem sokat mozog. A Hennád kavics-homok hordalékkúpon folyik, mely egy-egy árvíz után jelentősen változtatja he­lyét. Az árvizek nagy kavicstömeget raknak le a mederben és hullámtereken. A nagy esés miatt az árvizek hordalékszállítása aránytalanul nagy. A Bodrog rövid magyarországi szakasza nem lát­szik hordalékosnak, a medret finom homok borít­ja. 2.353 Kapcsolat a 2.12 pontban ismertetett erózió viszonyokkal A talajról lesodort hordalék mennyiségére egyes kisebb területeken végzett mérések alapján von­hatók le becslésszerű következtetések. A lesodrás az erősen erodált területekről országos átlagban évi 800 m3/km2-re (azaz 0,8 mm/év-re) tehető. A leso­dort talajmennyiség legnagyobb része a lejtő aljá­nál a terepen és vízvezető árkokban rakódik le. Némi képet kapunk az erózió mértékére a kis vízfolyások medréből időszakonként kiemelt iszap mennyiségéből. A rendelkezésre álló adatok szerint az erősen erodálódó területekről a talaj lazaságától és az eséstől függően évenként 8—12 m3/km2 juta vízfolyásokba,kisebb vízmosásokkal szabdalt terü­leten 20—35 m3/km2 körül van ez az érték, egyes vízmosásoknál pedig a 100, sőt az 1000 m3/év-km2 értéket is meghaladhatja. Területünkön a legna­gyobb mértékű erózió a bükkaljai vízfolyások fe­detlen vízgyűjtőjén tapasztalható. 2.354 A hordalék szerepe a vízhasználatoknál és a vizi munkálatoknál A hordalék a vízhasználatokat többnyire kedve­zőtlenül befolyásolja. Az ivó- és ipari vizekből a hordalékot el kell tá­volítani, ami külön berendezést és üzemköltség­többletet igényel. Az öntözővízben levő hordalék a csatornákban feliszapolódást okoz, emiatt sűrűbben kell tisztogatni. A hajózásnak állandó mélységű, az időben nem változó mederre van szüksége. Ezért a vándorló zátonyok és az iszapolódó kisesésű sza­kaszokon a hordalék jelenléte hátrányos', az egyen­súlyban levő szakaszon azonban közömbös. Az üdülés és sport szempontjából kedvezőtlen a vizet zavarossá tevő lebegő hordalék, viszont ked­vezők a homokos partszakaszok. A víztározókban, duzzasztóművek feletti folyó­szakaszokban a hordalék rendkívül hátrányos, mert a duzzasztótérben csaknem teljesen lerakódik. Ezt általában gépi munkával kell eltávolítani, vagy máshol új művet kell építeni. Hasonló a helyzet a vízkivételi műtárgyaknál is. A folyószabályozás szempontjából azok a kedve­zőtlen szakaszok, ahol a kis esés miatt a hordalék lerakódik, valamint ahol a meder berágódik. A kis­vízfolyásokkal kapcsolatos munkák jelentős része a hordalék elleni küzdelem: a feliszapolódások tisz­togatása és az erózió leküzdése. Csupán a mély­fekvésű területek feltöltéséhez kedvező a nagy hor­daléktartalom. Megjegyzendő, hogy a folyami ho­mok és kavics az építőipar nélkülözhetetlen alap­anyaga. 2.36 VÍZMINŐSÉG 2.361 A terület felszíni vizei vegyi összetételének általános jellemzése A felszíni vizek minőségének, illetve szennyezett­ség! állapotának elbírálásánál ivó- és ipari vízel­látásánál valamint a mezőgazdasági vízhasznosítá­,90

Next

/
Oldalképek
Tartalom