Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve II. kötet - mellékletek (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

XVII. fejezet. Területi vízmérleg

1980. ÉVI VÍZMÉRLEG

C) Országos jelentőségű vízfolyások

Egész Tiszavölgy: 8—13. Területi Vízgazdálkodási Kerettervek

9:XVII. 5. melléklet

•a

Vizek

neme

Folyó (szakasz)

&

Ÿ

*

kilépő vízhozamok

Qm

0,25|KQ

belépő

vízhozamok

I. vízkészlet in'/s

2 К

7

8

Л

>

3

I

I

1

ti

?

belföldi

államközi

átkönyvelés

10

12

3

ja

13

N

3

s

о

s

а

д

14

П. vízigények m*/s

15

16

,17

18

19

III. vízmérleg

20

21

29.

«

Ы)

«

•íö

Tisza I.

30.

и

«

N

Szamos

31.

Í9

■£

<y

Hármas-Körös

32.

«

Maros

13

13

12

9

0,75 —

— 0,2617 — 0,26 0,49

35

0,85 —

— — — — 0,85

0

0,01 —

— — — — 0,01

0

0,03 —

— — — — 0,03

0

1 Maros nélkül.

2 A 2. mellékletben szereplő értékek helyesbítése után számított 1980. évi élővízigények.

Az augusztusi hasznosítható készlet

Folyó

Augusztus

Szeptemberi

Tiszának

adott

külföldön

lekötött

ország

Q85% 1

Я

О

Q 99%

KQ

része

Túr

2,3

1,2

U

1,0

—

—

_

Sz

amos

25,0

14,9

15,0

12,0

—

8,2

Románia

Kraszna

0.2

ОД

0,1

0,1

—

—

_

Bo

drog

6,5

4,4

4,6

4,3

—

2,0

Csehszl.

Sajó—Hernád

13.2

6,2

6,6

5,2

13,1

3,1

Csehszl.

Eger

0,4

0,2

0,2

0,2

—

—

—

Zagyva

0,8

0,3

0,5

0,3

5,1

—

—

Hármas-Körös

7,8

1,8

5,2

1,8

3,9

—

Összesen:

56,2

29,1

33,3

24,9

18,2

17,2

4 A Tisza átad a Tis^alöki rendszernek

77,4 m3/s-ot és ez továbbad a Körösvölgynek 17.2 m3/s-ot.

5 Ebből 6,8 m3/s a Szovjetunió, 9,4 m3/s Jugoszlávia igénye.

6 A VlZITERV vizsgálata szerint (20%-os tűrés figyelembe vételével) mértékadó 1923. évi vízjárás, továbbá a tiszai I., II. és 7П. vízlépcsők medertározása, a Tiszafüred—kócsi tározó, a К. V. tározó I., III. és IV. tava adatainak alapján, részletes hidrológiai számítással meghatározott érték.

7 A szolnoki és a mezőhegyesi cukorgyár vízforgalma csak a szeptemberi mérlegben szerepel.

• A Tunyogi Holt-Számos tározó hatása.

9 A nagytávlati fejlesztésre fenntartva.

10 Köröstarcsa alatt.

11 Sebes- és Kettős-Körösből.

12 A békésszentandrási vízlépcső medertározásá- nak a Hármas-Körös mentén hasznosítható része.

13 A rendszer tározóit a Tisza tározott többletének számításánál vettük figyelembe (lásd 5. alatt).

14 Ebből 24,2 m3/s Románia, 8,0 m3/s (a Tisza közvetítésével) Jugoszlávia vízigénye.

13 A Rákos—ambrózfalvi és a Királyhegyesi tározó hatása.

17 A tényleges igény 0.35-szöröse.

(A Tisza-rendszer nemzetközi megosztását a VlZITERV 12.924. sz. javaslatából vettük. L. még

5. és 14. alatt.)