Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
szerint. A december közepén kiadott előrejelzés időelőnye 4—5 hónap átlagos pontossága a csapadékviszonyoktól függően ± 30 cm. A február közepén kiadott módosított előrejelzés időelőnye 2—3 hónap, átlagos pontossága a csapadékviszonyoktól függően ±15 cm. A 9. sz. TVK (Alsó-Tiszavidék) területegységen jelenleg 25 db talajvízészlelő kút megfigyelése alapján készül az előrejelzés. A tavaszi maximum ismerete különösen azokon a helyeken fontos, ahol talajvízből származó belvízképződés veszélye áll fenn. A Kiskúnfélegy- háza — Algyő — Szeged — Kiskúnhalas — Orgo- vány közötti területen több ÉNy—DK irányú mélyfekvésü területsávon többnyire a terepet 1 m-nél jobban megközelítő tavaszi maximum, ezeken belül csapadékbő időszakban helyenként talajvízből származó tavaszi belvízképződés várható. A talajvízjárás jellemzőinek ismeretében, átlagos, vagy attól eltérő csapadékviszonyok feltételezésével egyéb előrejelzés is készíthető, így a talajvízállás előrejelzése más időpontra, vagy a későbbiek során esetleg a talajvízkészlet változásának előrejelzése. Igények hiányában ezekre még nem került sor. 2.427 A talajvíz vegyi összetétele 2.4271 A TALAJVIZEK VEGYI ÖSSZETÉTELÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE A felszínalatti vizeket vegyi összetétel szempontjából ugyanolyan összetevők és mutatók szerint bíráljuk, mint a felszíni vizeket, azzal a különbséggel, hogy az oxigénháztartás összetevőiből csak az 02-fogyasztási értéket vesszük figyelembe, mert a felszínalatti vizek oldott 02-tartalma elenyészően csekély (lásd П. fej. 2.361). 2.4272 A TALAJVIZEK KÉMIAI JELLEMZÉSE A VÍZ FELHASZNÁLÁSA SZEMPONTJÁBÓL A víz kommunális és ipari célokra való alkalmasságát keménység és szulfáttartalom szempontjából az alábbi táblázatok szemléltetik. Keménység: Kategória nk° használhatóság I 0—15 minden esetben alkalmas II 15—25 minden esetben alkalmas III 25—45 csak esetenként alkalmas IV 45— mindenre alkalmatlan Szulfáttartalom : Kategória mg/1 használhatóság I vagy 0— 60 so3 0— 72 S04 minden esetiben alkalmas II vagy 60— 300 so3 72— 360 S04 minden esetben alkalmas III vagy 300—1000 so3 360—1200 S04 csak esetenként alkalmas IV vagy 1000—2000 S03 1200—2400 S04 mindenre alkalmatlan V 2000— S03 mindenre alkalmatlan vagy 2400— S04 Öntözés szempontjából alkalmatlan az a talajvíz, amelyben: a) nátrium, vagy nátrium—magnézium a domináns kation, bármilyen anion-variációval, vagy b) kálium—magnézium és nátrium, vagy kalcium és nátrium a domináns kation, hidrokarbonát- anion túlsúllyal. Beton és habarcs készítésére alkalmas az a víz, amelynek szulfáttartalma kisebb, mint 3000 mg/1 SO,, vagy 3 600 mg/1 SO, és pH értéke nem kisebb mint 4,4. E feltételeknek talajvizeink általában megfelelnek.* Keménység szempontjából a vízminőség a 9. sz. területegységen megoszlik. Közepes keménységű talajvizek a jellemzőek, azonban igen lágy, 0—15 nk° közötti foltokat is találunk. Hódmezővásárhely és Szarvas környékén találjuk az ország szulfáttartalomban legdúsabb vizeit. A terület többi részén 300—1000 mg/1 szulfáttartalmú talajvíz található. Bár itt is domináns a magnézium-kalcium hid- rokarbonátos víz, de nagyobb térségekben találunk nátrium-kalcium magnézium típusú vizeket különböző anionokhoz kötve, valamint az ország egész területén ritkán található variációkat: a magnézium-kaloium, tiszta kalcium, nátrium-kalcium különböző anionokkal való kombinációit. Öntözésre alkalmasak a vizek Kecskemét környékén. A Körös és Maros mentén, a délkeleti részeken azonban sok helyen találunk öntözésre alkalmatlan vizeket. Egészségügyi szempontból a terület vizei meglehetősen kifogásolhatók, Kecskemét és Szeged között a vizek 30%-a, Szegedtől keletre 40%-a ihatatlan. 2.428 Gyakorlati értékelés A 2.42 Talajvíz c. fejezetrészben a vízgazdálkodási gyakorlat számára összefoglaltuk a 19. sz. Alsó-Tiszavidéki Vízgazdálkodási Keretterv talajvízkészletére vonatkozó mai ismereteinket. Ezek már támpontul szolgálhatnak a tervezőnek talajvízkészletet fogyasztó vízhasználatok telepítéséhez, vagy legalábbis eligazítást adnak arranézve, hogy ilyen igények jelentkezése esetén hol célszerű részletesebb feltárásokat végezni. A talajvízszinttel és a talajvízjárással foglalkozó anyag ezenkívül a mezőgazdasági, a mély- és magasépítés számára is segítséget nyújthat. A talajvízkészlet további terhelhetőségét nemcsak a természeti adottságok, hanem a jelenlegi igénybevételek is meghatározzák, ezért a készlet számszerű számbavételét nem itt, hanem a XVII. Területi vízmérleg c. fejezetben végezzük el. Ott nemcsak a 9. számú Alsó-Tiszavidéki Vízgazdálkodási Keretterv egyes részein hasznosítható talajvízkészlet nagyságát határozzuk meg, hanem fel* Magyarország első vízadó rétegének keménységét és szulfáttartalmát ábrázolja a VITUKI „Magyarország vízkészlete IV. Minőségi számbavétel. Felszín alatti vizek (Első vízadó réteg)” c. 1961-ben megjelent kiadványa. 88
