Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
A Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítése
1.5 A 9. sz. AIsó-Tiszavidék Területi Vízgazdálkodási Keretterve készítésének szervezeti felépítése A 9. Alsó-Tiszavidék Területi Vízgazdálkodási Keretterve úgyszólván teljesen az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatósg területét öleli fel és így ezt a tervet az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízgazdálkodási Főosztályának (ezen belül a Vízgazdálkodás-Fejlesztési Csoport), valamint az OVF Vízügyi Tervező Vállalat Távlati Tervezési (korábban Keretterv) Osztályának irányításával az Alsótisizlavi- déki Vízügyi Igazgatóság készítette el. Az illetékességük alá tartozó területrészekre vonatkozó adatokat az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, a Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, illetve a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság bocsátották rendelkezésre. A Keretterv kidolgozásának legfőbb irányító és bíráló szerve kormányzati szinten a Keretterv kormánybizottság volt, tudományos és elméleti szinten pedig a Magyar Tudományos Akadémia. A Területi Vízgazdálkodási Kerettervet az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, illetve a Balatoni Vízügyi Kirendeltség az Országos Vízügyi Főigazgatóság 34/1961. (V. É. 16.) sz. utasítása alapján létrehozott Területi Vízgazdálkodási Keretterv Bizottság ülésein az illetékes helyi szervek bevonásával vitára bocsátotta. A generáltervező OVF Vízügyi Tervező Vállalat mindenekelőtt általános tematikát készített a Ke- retervre. A Magyar Tudományos Akadémia bírálata és a Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozására alakított kormánybizottság jóváhagyása után ugyancsak az OVF Vízügyi Tervező Vállalat a Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítéséhez részletes tematikát és munkatervet állított össze a Vízügyi Igazgatóság részére, továbbá összefogta és koordinálta a társtervező Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és a résztvevő többi szervek munkáját. Ennek során biztosítani kellett, hogy az országban szétszórtan, különböző városokban működő tervező egységek azonos mélységgel, azonos tartalommal, azonos szerkezettel stb. készítsék el a terveket. Habár tervezés közben több kiegészítésre volt szükség, a részletes tematika lényegében biztosította az egységes kidolgozást. A 9. Alsó-Tiszavidék Területi Vízgazdálkodási Keretterve kidolgozásában közreműködő Alsótiszar- vidéki Vízügyi Igazgatóság feladata a következő volt: a) a 9. sz. Területi Vízgazdálkodási Keretterv elkészítése. b) Adatszolgáltatás az Országos Vízgazdálkodási Keretterv készítéséhez. c) Együttműködés a szomszédos vízügyi igazgatóságokkal az azok által végzett Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítési munkában, továbbá az érdekelt tanácsi szervekkel és a Területi Vígaz- dálkodási Keretterv Bizottsággal. d) a 9. sz. Területi Vízgazdálkodási Keretterv megvitatásának megszervezése, lebonyolítása, az illetékes helyi szervek bevonásával. A Vízügyi Igazgatóságnál a Területi Vízgazdálkodási Keretterv tervezési munkáját a Vízgazdálkodási Osztály Vízgazdálkodás-fejlesztési Csoportjának koordinálásával a Vízügyi Igazgatóság szakágazati és tervezési csoportja végezték el. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítéséhez rendelkezésre álltak a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet adatfeldolgozásai, az OVF Vízügyi Tervező Vállalat pedig alap- (terv) dokumentációt (összesen 63 tervcsomag) bocsátott a Vízügyi Igazgatóság rendelkezésére. Értékes alapadathalmazt képviseltek a „Vízgazdálkodási adat- gyűjtemények” (összesen 64 kötet 8500 oldalon és 7000 formátum melléklet), továbbá a „Vízgazdálkodási adatok a regionális vizsgálatokhoz” (8 kötet 1330 oldal szöveggel, 1110 táblázattal és 750 formátum rajzzal). A Területi Vízgazdálkodási Keretterv-készítés szervezeti felépítését a következő táblázat szemlélteti. 10
