Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
2.322 Vízhozam 2.3221 JELENTŐSEBB VÍZFOLYÁSOK Területünk jelentősebb vízfolyásai vízjárásának leírása során a 2.311 pontban a vízjárás e legfontosabb hidrológiai jellemzőjéről, a vízkészlet mérőszámáról is szóltunk már általánosságban. A terület vízrajzi megfigyelésbe bevont vízfolyásainak összes — valamint a szomszédos egységek területünk vízjárását is jellemző egy-két — mércéjének szelvényére néhány fontosabb vízhozamértéket a 20. sz. táblázatban is közöltünk. Most a 22. sz. táblázatban — ezen általános és tájékoztató adatok kiegészítéseképpen — a területünk vízhálózatának gerincét képező folyók, továbbá — általában — az I. és II. kategóriába sorolt természetes vízfolyások jellemző vízhozamait soroljuk fel. A táblázathoz az alábbi megjegyzéseket fűzzük: a) 'Nagyobb vízfolyásoknál az adatokat több szelvényre (a 20. táblázatbeli törzsszámúkkal megkülönböztetett mérceszelvényekre és jelölés nélküli torkolati szelvényekre) is megadtuk, míg a kisebbeknél általában csak a torkolatra vonatkozó adatokat közöltük. Ez a táblázatunk viszont vízmércekataszter szempontjából nem teljes: ott, ahol a mércehálózat nagy sűrűsége megengedte, vagy egy-egy mérce igen rövid észlelési sora indokolta, egyes mérceszelvényeket figyelmen kívül hagytunk. A 20. táblázathoz viszonyítva szükségszerű átfedések még így is akadnak (a mindkét táblázatban szereplő mércéknél), ezeket azonban a teljesség és áttekinthetőség érdekében nem küszöbölhettük ki. b) A több évtizedes vízhozamnyilvántartású vízrajzi állomásokat nevük aláhúzásával és a Qso% érték megadásával kiemeltük. Ezek jellemző vízhozamértékeinek megállapításánál igyekeztünk a mérések és észlelések hibáit kiküszöbölni. A kapott eredményeket összehasonlítottuk és összehangoltuk a többi észlelőállomás hasonló adataival. A többi állomás vízhozamnyilvántartás szempontjából csak kisebb múltra tekinthet vissza; ezeknél és a rendszeres vízrajzi megfigyelésbe be nem vont vízfolyásoknál, ill. szelvényeknél a jellemző vízhozamokat esetenkénti mérések és az előbbi állomások adatai alapján (hidrológiai analógia feltételezésével), elméleti úton számítottuk. Az adatokat — elsősorban az ezt leginkább megkívánó kisvízfolyásokra vonatkozóan — helyismerettel rendelkező szakemberek is ellenőrizték, így megbízhatóságuk folyóknál és nagyobb vízfolyásoknál + 10— 20%-ra, kisvízfolyásoknál + 20—50%-ra tehető. (Legnagyobb a bizonytalanság a szélsőséges és egyéb pillanatnyi értékeknél.) c) A megadott jellemző vízhozamok hosszú idősor alapján levezetett vízmércéknél a naponta észlelt reggeli — ha napközben kimagasló árhullám tetőzött, akkor a tetőző — vízállások és a rendszeres időközönként végzett vízhozammérések alapján meghatározott vízhozam-adatsorból számított értékek. A jelölésükre a 20. és 22. sz. táblázatban alkalmazott — a vízrajzi gyakorlatban szokásos — betűszimbolumok értelmezése a következő; 8 S *o tí Sí Jellemző vízhozamok Szolnok (228) S zeged (236) Csongrád Makó (356) Szeged Tisza Hármas-Körös Maros
