Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
2 A 9. SZ. ALSÓ-TISZA VIDÉKI TVK TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2.1 Vízföldtani és talajviszonyok 2.11 A TERÜLET FÖLDTANI FELÉPÍTÉSE A földtani viszonyok ismertetésének célja, hogy egyrészt általános tájékoztatást adjunk a területről, másrészt előkészítsük a „2.44 Mélységi víz” c. fejezetet Az anyagot alaphegységre, fedőhegységre és medenceüledékekre bontva tárgyaljuk. A hármas tagozódás azonban földtani irodalmunkban nem takar feltétlenül azonos korbeosztást. (A miocén korú rétegeket pl. a Kis-Alföld alatt vagy Somogybán medenceüledékeknek nevezik, míg a Mecsekben a fedőhegységhez sorolják). Az egységes tagozódás érdekében a TVK-ban — a szokásoktól némileg eltérően — az alaphegység, fedőhegység, medenceüledék elnevezést földtani korokhoz kötjük. Így alaphegységi képződménynek nevezzük a Föld őskorától a Föld középkorának végéig, a felső krétával bezáróan keletkezett kőzeteket; fedő- hegységi képződménynek tekintjük a paleogént, vagyis az eocént és oligocént, végül medenceüledékek címszó alatt foglaltuk össze az alsó miocéntől napjainkig keletkezett kőzeteket. Ez a csoportosítás jelenthet ugyan nehézséget, mert pl. a miocén képződmények néha fedőhegység jellegűen jelentkeznek, máskor pedig nem lehet őket a felső oligocéntől szétválasztani. Az oligocén rétegek azonban vízföldtanilag általában kedvezőtlenek és legtöbbször nagy vastagságuk folytán jól elválasztják a vízadásra kedvezőbb, eocénnel végződő és miocénnel kezdődő rétegeket. Az alaphegységek, fedőhegységek és medenceüledékek területi kiterjedését az 1., 2. és 3. ábra szemlélteti. A 9. sz. (Alsó-Tiszavidék) TVK területe a Tiszántúlra és a Duna—Tisza közére esik. Vízbeszerzés szempontjából általában kedvezőbb terület. 2.111 Alaphegység A mélyen eltemetett alaphegységet, amint a mellékelt ábra mutatja, részben ókori, részben középkori képződmények alkotják. A triász csupán helyi jellegű. A júra üledéksora jelentősebb, a krétáé azonban hiányzik. Az alaphegység Szeged környékén van a legmélyebben (mintegy 3000 m-nyire). 2.112 Fedőhegység A TVK területén fedőhegységi képződményt nem ismerünk. 2.113 Medenceiiledékek A medenceüledékek közvetlenül az alaphegységre települtek. Az alaphegységet viszonylag kevés fúrás érte el, így a medenceüledékek vastagsága pontosan nem határozható meg. Kecskeméten az alaphegység fölött tortonai agyagmárgát és mészmárgát fúrtak át. A miocén elterjedését a kevés alaphegységig mélyített fúrás miatt csak hézagosán ismerjük. felszíni kristályos pala fedett kristályos pala felszíni tengeri karbon és perm fedett tengeri karbon és perm 1 ' ll **»!«• ;S felszíni perm és mezozoós ronu/af fedett perm és mezozoós medenceol/ozc felszíni harmadidőszaki vulkánosság szerkezeti vonat ’ 6 9 TVK 41
