Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
XV. FEJEZET Többfefadatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása V 1. BEVEZETÉS 1.1 A témakör ismertetése Nagylétesítmény alatt azt az ország jelentősebb területére kiható többfeladatú vízgazdálkodási művet kell érteni, amely főfolyóink rendezését és hasznosítását szolgáló folyócsatornázás, vagy az ezek rendszerét kiegészítő, többfeladatú nagycsatom ák létesítését célozza. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalóan tárgyalja a területet érintő nagylétesítményeket, és részletesebben tárgyalja ezeknek a területen elhelyezkedő részeit. > TöbbfcJáü'iicúnah. (komplexnek) azt a vízgazdálkodási nagylétesítményt nevezik, amely két vagy több vízgazdálkodási szakágazat érdekének előmozdítását szolgálja. Folyócsatornázás alatt valamely folyó természetes lefolyási vízszínének felduzzasztását kell érteni duzzasztóművekkel, abból a célból, hogy a ví- ziközlkedés számára vízlépcsőt, a gravitációs öntözővízkivétel és ipari vízkivétel számára megfelelően magas állandó vízszintet stb. biztosítson. Többfeladatú nagycsatornának azt a csatornát nevezzük, amely vagy a belhajózási országos ví- zíúthálózat része, vagy vízerőművek üzemvízcsatornája, vagy öntözővizet, illetve ipari vizet szállít és befogadója is lehet belvizeknek vagy egyéb levezetendő vizeknek úgy, hogy a felsorolt funkciók közül legalább kettőt betölt. A komplex has,znosi*áSíj csatorna gon dp tata Jo- lánkai Gyula jav|asl?& alapján már az ,1954. évi kerettervben szgfepel és a régi 9 lépcsős /megoldással szem béri négy lépcsővel a hajózás, (intözővíz- pótlás.gg csúenergiatermelés feladatainak! együttes megoldását javasolja. / A Duna—Tisza Csatorna sokféle változatát vizsgálta meg az újabb időkben az Országos Öntözésügyi Hivatal, majd az OVH, MÉLYÉÍ’TERV, VÍZITERV legutóbb a többfeladatú változatok irányában tovább tökéletesítették a megoldásokat. A Duna—Tisza Csatorna előkészítő munkái tehát jelentős előrehaladást értek el. A Tisza csatornázásával a felszabadulás utáni években kezdtek behatóbban foglalkozni. Az első vízgazdálkodási kerettervben már a Tisza magyar- országi szakaszának teljes csatornázására készült változat, tiszalöki vízlépcsője azóta meg is valósult. Egyes változatok egy szegedi vízlépcső feltételeit is részletesen vizsgálták. A szegedi vízlépcső elhelyezése azonban nem mutatkozott kedvezőnek, így a magyar Tisza-szakasz további vízlépcsői előnyösen Kisköre és Csongrád térségében előirányozha- tók. A jugoszláv fél bejelentésével kapcsolatban, mely egy újbecsei vízlépcső esetleges megépítését közölte, megindult tárgyalások alapanyagául a VÍZITERV részletesen vizsgálta az új becsei duzzasztás több változatát. A 12048 sz. alatt készített vizsgálati anyag szintén hasznos alapul szolgált a Ti- szacsatomázás javaslatának végleges kialakításáig A múlt és jelen Területünkön nagylétesítmények eddig nem voltak és ma sincsenek. Fel kell említeni azonban azokat az előmunkálatokat, melyek mind a Duna— Tisza Csatorna, mind a Tisza csatornázása előkészítésére már évtizedekkel ezelőtt megindultak. A Duna—Tisza Csatorna létesítése 200 éves gondolat. Mély és magasvezetésű, egyfeladatú és többfeladatú változatok egész sorát vizsgálták meg. Az 1947. évben megjelent Lampl—Hallósi „A Duna— Tisza Csatorna” című kiadvány részletesen ismerteti az addig felmerült változatokat. Ezek a változatok kizárólag a hajózást szolgálták volna és a 3 éves tervben kiépült Dunaharaszti—Sári közötti 22,5 km hosszú félszelvényű szakasz is alapjában véve ezek szerint az elgondolások szerint épült meg. hoz. A Tisza-csatornázás keretében, a vízlépcsők elhelyezése főbb elveiben rögzítettnek tekinthetők, azonban a művek kialakításának részletei tekintetében még mélyreható vizsgálatok szükségesek. A kezdetben feltételezett szegedi vízlépcsővel kapcsolatosan megvizsgált 78—79,50 mAf. közötti duzzasztási szintek közül azonban az alacsonyabbak nem bizonyultak gazdaságosnak, a magasabbak pedig különösen Szeged város települési biztonsága tekintetében jártak nehézségekkel. A védőintézkedések olyan magas beruházási terhet jelentettek volna, melyeket nem lehetett vállalni. Ezen túlmenően a szegedi szelvény egyfelől meglehetősen messze helyezkedik el a természeti adottságok és vízgazdálkodási igények alapján Kisköre térségében (Tiszafüred, Tiszabő, Tiszabura) elhelyezendő II. Tiszai Vízlépcsőhöz képest. Az össze327
