Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem

kolásának alapelvét; a megsemmisülés lehetősé­gessége és sürgősségi sorrendje az irányelv annak megítélésében, hogy a vízzel kapcsolatos termé­szetvédelmi intézkedéseket mikor kell végrehaj­tani. Legsürgősebbek azok a tudományos érdekű és nemzetközi idegenforgalmat is jelentő madárvé­delmi célú rezervátummá nyilvánítások, ahol, a terület az erdőgazdálkodás birtokában van, a vá­gásforduló hamarosan megsemmisítheti magát a védendő objektumot. Különösen áll ez a Felgyő Labodár-szigeti, a Hódmezővásárhely—Körtvélyes- szigeti, valamint a Mindszent Anyás-szigeti erdő- részletekre. Sürgős a természetvédelem mikéntjének újjá­szervezése Szatymaz Szegedi-Fehértó esetében, de az úgyszólván a véletlen szeszélyének kitett Zsom- bói lápos erdőnél is. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése Az Alsó-Tiszavidéki TVK fejezetében foglalt ter­vezéseknek kétségtelenül értéke, hogy minden esetben helyi szemrevételezés, helyi és országos szakemberek véleményének beépítése, főleg pedig egyesületi szervek közreműködésével készültek. A hiányosságok és hibák, amelyekben a terv bővel­kedik, elsősorban abból erednek, hogy a terve­zőktől, sőt a tervezés megadott szempontjából is független okokból nem sikerült minden egyes ob­jektumnál a többi népgazdasági ágakkal fennálló összefüggéseket felderíteni, alaposan megtárgyalni. Olyan mélységű vizsgálat, amilyet pl. Kúnfehértó esetében végezhettünk — jóllehet még ez is befe­jezetlen — egyetlen esetben sem volt lehetségs. A trv érték amiatt is csökkent, hogy a keret­tervezéssel egyidejűleg nem álltak, nem is állhat­ták rendelkezésünkre a szomszédos, sőt az ország valamennyi TVK egységében kialakult hasonló té­májú elgondolások. A szociális és népegészségügyi szempontok ter­vünkből nem maradtak ki, csupán az nem bizo­nyos, hogy az alkalmazott mennyiségi arányok (üdülés, fürdés, vízisport lehetőség biztosítása ösz- szesen 43 190 fő, a perspektivikus lakosságnak csu­pán kb. 4%-a) helyesek voltak-e? Kétségtelen, hogy — amennyiben a népgazda­ság teherviselőképessége a végrehajtást megengedi — valamennyi fejlesztési javaslatunk az igényelt összeghez képest rövid idő alatt megtérülő előnyt jelent a pihenés, sport és az ország népgazdasági- kulturális erőkészletének és a lakosság életszín­vonala, kultúráltsága szempontjából. A javasolt beruházások gazdasági eredményére általánosságban is, de különösen egyes helyek (Szeged, Makó. Orosháza, Kúnfehértó stb. alföldi agrárlakosságú vidékek) vonatkozásában utaltunk. Orosháza—Gyopárosfürdő az ismertetett fejlesz­tésekkel alkalmassá válik a vonzáskörébe tartozó nagy délkeletalföldi területnek elsősorban fürdő- zés.i másodsorban üdültetési ellátására (evező- és horgász-, valamint úszássportolási lehetőségekkel), és Orosháza város fejlődésével együtt az Alföld jelentős ilynemű gócává válik, amely decentrali- záltabbá teszi az országos ellátást is. A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők Ezeket a következő általános és részletes gon­dolatok jegyében csoportosíthatjuk: Általánosságban : Országos tapasztalatszerzés és csere valamennyi témarészlet problémáiról, a javaslatok közül a megoldások beválásáról, vízgazdálkodási, techni­kai, egészségügyi és természetvédelmi, továbbá fel­sőbb szintű áttekintéssel bíró tervgazdasági szak­emberek véleményének meghallgatása; egyes tí­pusesetek helyszíni megtekintése és kiértékelése. Az így szerzett tapasztalatok alapján helyesbíten­dők a jelen kerettervben javasolt megoldások; esetleg más javaslatot is kell tenni egyes esetek­ben. A megvitatott és kiértékelt javaslatok részletes kiviteli módozatainak megállapítása ügyében va­lamennyi érdekelt fél meghallgatásával a terüle­tileg illetékes, legalább járási, de inkább megyei szintű tanácsi szerv helyszíni bejárást hajt végre s eredményéből VB-ülésen megtárgyalandó javas­latot tesz. Az elintézés határozati erőre emelke­dése után tisztázni kell a vízjogi és egyéb törvé­nyesen előírt intézkedések összhangját előzetes víz­jogi engedélyezési tárgyalás formájában. Főhatóságilag elrendelendő (5—10 éves) időköz­ben a vízgazdálkodási ágazathoz tartozó vala­mennyi létesítmény működésének, üzemelésének, beválásának megvizsgálása a VÍZIG részéről. A tapasztalatokról jegyzőkönyv veendő fel. Az ered­ményhez képest újabb vízjogi engedélyezési eljárás során módosítás vagy egyéb változtatás állapítandó meg. Ilyen módon az egyöntetű eljárás, a rendel­tetésszerű üzemelés, illetve használat, s végered­ményképpen az élettel való szüntelen együtthala- dás elve biztosítva lenne. A létesítményekre vonatkozó újabb hidrológiai, geológiai és egyéb tudományos vizsgálatokról szóló publikációk, jegyzőkönyvek stb., amelyek lehetővé teszi ka jobb, olcsóbb kihasználást és a még nem kivitelezett objektumok tervének további finomí­tását, vízügyi dokumentációs közlések formájában jussanak el. Részleteiben: Indokolt, hogy Mártély fejlesztésével a Csongrád megye tanácsa VB. által életrehívandó társadalmi jellegű bizottság foglalkozzék tanulmányozási és 323

Next

/
Oldalképek
Tartalom