Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
azonkívül az öreg erdőrészeken az Alföldön ritka vaddisznó is megtelepült. A szigeten nagy számban tenyészik az őz, az utóbbi években pedig a szarvasok is megjelentek. A Csongrád megyei Erdőgazdasági Vállalat kezelésében lévő erdőkből az említett nagyságú terület védetté nyilvánítandó, azonkívül azonban a helyi vadvédelmi szempontok szerint rendezésre szorul a vadászat is. Terület 1,7 ha, költség 200 000 Ft. Mindszent, Ányási-szigetrész A mártélyi üdülőhelyi és fürdőtelepi fejlesztéshez szervesen hozzátartozik a szembenfekvő, címben szereplő, 8,5 ha-nyi terület megvédése a szép táji keret megadása céljából, de madárvédelmi okokból is. A terület egyes ragadozó madárfajok (héja, barna kánya, kék vércse, olykor a réti sas) fészkelő- helye; faállománya túlnyomórészt ősfüzes és nyárfás. Az erdő partmenti sávjának kitermelését — tekintettel az üdülőhelyi környezetre — már jelenleg is vágástilalom akadályozza meg, azonban a Csongrád megyei Erdőgazdasági Vállalat érintett 13/d, 18/c, és 17/e üzemtervi jelzésű erdőrészleteit, amelyeknek összes területe 7,44 ha, intézményesen is védelem alá kell vonni. Szükséges lenne ezenkívül az Anyási-sziget belsejében kb. 1 ha nagyságú madárvédelmi területnek a kijelölése, az ott található gém- és kiskó- csagtelepek épségben tartása céljából. Terület 8,5 ha, költség 200 000 Ft. Pusztaszer, Büdösszék A Büdösszék (községi tulajdon) Pusztaszer község belterületétől DK-re, a község szélén elterülő 188 ha-nyi kiterjedésű szikes semlyék. Helyenként széki sas nőtte be, nagyrésze azonban kopár legelő, amelyet a Dongérbe kötött Büdösszéki-csatorna csapol le. Csak csapadékos időjárás esetén borítja egész területét tél-végén, tavasszal víz, míg nyár derekára a víztükör 1—2 ha-nyira zsugorodik ösz- sze. A Büdösszók vízellátottságának hiánya miatt mezőgazdasági és halasítási célokra nem hasznosítható; nyár elején jobb, nyár derekán igen gyenge legelő. A közeli Szegedi—Fehértó fokozatos tógazdasággá válása folytán a Büdösszék természetvédelmi jelentősége számottevő, miután az egyre ritkuló odaszokott fészkelő széki madarak részben ide telepednek át. Évenként növekvő számban — az utóbbi években 25—30 párban — költ a gulipán, a széki liléből 40—50 pár fészkel, és néhány párban megtelepedett a gólyatöcs is. Madárvonulások idején a tavat a sár járó vízimadarak lepik el. Terület 188 ha, költség 500 000 Ft. Sándorjaivá, Tiszai-Sasér A 197 ha-nyi természetvédelmi terület az alábbiakkal fejlesztendő: A Tisza folyására merőlegesen zsilippel zárható csatornát kell húzni, hogy a területet minden oldalról víz védje. Védetté kell nyilvánítani a hullámtéri holtágrészt is. A védgát és a partok mentén sodrony- hálóval védendő a terület a behatoló kártevők ellen. Terület 197 ha, költség 500 000 Ft. Szatymaz, Szegedi-Fehértó A természetvédelmileg nagymultú terület alábbi részeit újból védetté nyilvánítási eljárás alá kell vonni a régi rezervátumnak (legnagyobbrészben) halastóvá válása következtében. Mint tudományos jelentőségű természeti értéknek fennmaradását, illetve a halgazdaság területéből való kialakítását biztosítani kell. E célból szükséges a 10, 11. és a 13. számú tavak arra alkalmas partszegélyének szikpadokká való átalakítása. A partszegélyeket, illetve az alakítandó szikpadokat a szárazulattól vízövezettel kell elzárni, a tó- feneket a szárazulat felé rézsűsen kell kiépíteni a madarak táplálkozásának, biztosítása céljából. A halastó felöli oldalakon az optimális vízmagasság céljából védtöltéseket kell emelni és a védtöltése- ket tápláló, illetve leeresztő zsilipekkel kell ellátni. Szükségesnek mutatkozik ezenfelül, hogy a 10. és 11. sz. tavak külső szegélyét a külső állati kártevők ellen dróthálóval is megvédjék. A 11. sz. halastóban lévő ún. Woromszigetet a madarak fészkelési céljaira jelenlegi feldúlt állapotából a hullámverések okozta nagyméretű károsodásból meg kell menteni a teljes pusztulástól. Vissza kell állítaná eredeti nagyságában, megfelelő parti rézsűkkel ellátva. A Koromszigetet a hullámverés pusztító hatásától bevédett körgáttal is meg kell védeni; a sziget körül ezenkívül 50—60 méteres védett vízterületet kell biztosítani. A Koromszigetet kb. 2,8 ha kiterjedésű szigetté kell kiképezni. A vízmagasságot a halastóból a körgát zsilipjén keresztül, illetve hordozható szivattyúk által kell biztosítani. A 13. sz. halastó északnyugati sarkában lévő szigetet az elöntéstől védeni kell megfelelő körgáttal a halastó felöli részen. A körgát cca 10—12 ha-nyi táplálkozási területet zárjon körül. A 3. sz. halastó keleti sarkában lévő nádast fészkelési célokra biztosítani kell (nádi poszáták, pocgémek, kócsagok, vörösgémek stb ). összes védendő terület: kb. 57,0 ha, költség 1,0 millió Ft. Zsombó, Lápos erdő A község „Rózsa Sándor” csárdája közelében, a Kiskúnmajsa felé vezető műút déli oldalán elterülő mintegy 18 ha-os erdőben, teknőszerű mélyedésben két láp található, körülötte lfápréttel s fűz-, kőris-, tölgy-liget erdőfolttal. Ezt kiegészíti az erdő területén kívüleső fűzbokorral szegélyezett vizesárok. A lápok az alföldi régi lápflóra maradványtia őrzik (tőzegpáfrány, fehér tavirózsa, a ritka telepes májmoha s mások). A fűzfák gyökerein édesvízi szivacs él megtapadva. A szép állományokat képző zsomlbékoló sás a kaszálás folytán föltétien védelemre szorul. Nagy ér- dekesssége az erdészlaktól délkeletre levő savanyú 41 9 TVK 321
