Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
TVK-területünknek hosszantartó a nyara, a murikának a nyári forróságra esik viszonylag nagy hányada, minthogy agrárterület, és a dolgozók a nyári napi nehéz munka elől szinte semmiféle helyi felüdülést a víz mellettieken kívül nem élvezhetnek. A munkabírást előnyösen befolyásolja, ha magán a területen áll rendelkezésre a tájilag egyetlen lehetséges vízparti üdülésnek néhány kellő elszállásolási kapacitást biztosító objektuma, bőséges strandolási alkalom, valamint a sokféle előnyt nyújtó, s a főleg a városi lakosság számára nagy kikapcsolódást jelentő vízisport és sporthorgászat felfrissítése. TVK-területünk messze van az ország nagy üdülőlehetőségeitől (Balaton, hegyvidéki fürdők, erdős középhegységek), főleg abban a vonatkozásban, hogy munkanap-kiesés nélkül a felsorolt üdülési alkalmak a dolgozók tömege számára elérhetetlenek. Munkavédelmi, szociális, honvédelmi és egészségügyi okoból ezért kívánatos — lehetőleg térbe- lileg arányos eloszlású, órák alatt elérhető — vízparti üdülési és vízisportolási helyek biztosítása. A Kerettervben felsorolt — és a helyi tanácsi, egészségügyi és társadalmi szervekkel egyeztetett — fejlesztési javaslatok viszonylag nem nagy ösz- szegűek. Mielőbbi biztosításuk révén hamarosan eljuthat a lakosság az öntevékeny továbbfejlesztés kívánatos útjára. A fejlesztésnek különös jelentősége van Szegeden, ebben a Tisza mindkét partjára települt és már 1960. év végén is százezres nagyvárosban, ahol a zárt helyiségekben, gyárakban, üzemekben, hivatalokban dolgozók száma rohamosan növekszik. Az életszínvonal általános emelkedése, a kormányzat vízisportot támogató tevékenysége és a kollektív erők fokozódása következtében is elsősorban Szegeden kell erős fejlődésre számítani. Intenzívebb emelkedés várható a kedvező természeti adottságok folytán még Mártélyon, Csongrádon, Orosházán (Gyopárosfürdő), Makón, Kunfehértón és Szentesen. Mindenütt elsősorban a vízparti fürdést, majd az üdülést és csak végül — a magas beruházási költségek miatt — a vízisportlehetőségeket igénybevevők számának emelkedésére lehet számítani. « Területünkön a vízparti fürdéssel szemben mutatkozó fokozódó igényeket a folyók és tavak a mainál jóval jelentősebb mértékben is kielégíthetik, ha a folyók erősebb elszennyeződését sikerül megakadályozni. A strandokon azonban mindenütt artézivizes medencéket és bő méretezésű parkosgyepes szabad területet, zuhanyzókat kell biztosítani, mert az igényelt modern strandoknak egyre inkább komplex feladatokat kell megvalósítani, azaz együttesen kell nyújtani fürdési, tisztálkodási, vízisport, strandjáték, napozás-levegőzés lehetőségét, pihentető és üdítő környezetben, jó megközelítési körülményekkel. Az 1.21 pontban felsorolt strandok a folyók és tavak mellett ma még nem kellő fejlettségi állapotot mutatnak. A Tiszát, Köröst, Marost, valamint a felsorolt tavakat felhasználják ugyan vízparti fürdésre, vízisportokra és üdülésre, de az igénybevevők sokhelyt jelentős egészségi ártalmak, balesetek veszélyének vannak kitéve, továbbá a nem kellő szervezettségből származó elátási hiányokat és a rossz megközelítési lehetőségekből eredő nehézségeket is vállalniok kell. Vízrendészeti, egészségvédelmi, szociális és vízügyi szempontok egyaránt megkívánják, hogy területünkön a mai vízparti fürdés, vízisport és üdülés a szervezettebb, technikailag megvalósítható magasabb fok irányában tovább fejlődjék. A felsorolt szempontok figyelembevételével elsősorban súlyponti folyó- és tóparti részleteket kell fejlesztésre kijelölni a népesség várható perspektivikus tömörülési viszonyai arányában. Az úszósport fejlesztését a minden vízisportnál fennálló egészségi és honvédelmi szempontokon kívül a kormányzat azon célkitűzésének megvalósítása is indokolja, amely a sportágat tömegsporttá kívánja fejleszteni a kötelező iskolai úszásoktatás megvalósításával. Az evezősportnak területünk folyóin általában jó természeti adottságai vannak; ezek a vízlépcsők kiépítésével még növekedni fognak. Indokolttá teszi a fejlesztést Szegeden, Szentesen és Makón az evezősport régi múltja is. A motorcsónaksport fejlesztése — Szeged esetében versenyzési célkitűzések nélkül is — szükséges a partmenti üdülés előmozdítása érdekében, a strandolásra alkalmas tiszai, marosi partszakaszok jelentős távolsága miatt. A motorok általános elterjedése egyébként is maga után vonja azok tömegesebb alkalmazását a vízisportokban is. A sporthorgászat fejlesztését elsősorban Szeged környékén indokolja a résztvevők nagy száma és a sportág nagymértékű demokratizálódottsága, továbbá a természetben tartózkodás általános előnyei, végül a szabad idő hasznos eltöltése. A horgászsport fejlesztése egyébként együtt jár más sportok gyakorlásával is, minthogy a jó horgászó helyek megközelítése legtöbbször kerékpárral vagy vízi úton történik. A vízparti fürdésre, üdülésre és a vízisportokra nézve a forgalmi adatgyűjtés, gazdaságossági mutatók, sőt a kissé részletesebb természeti (elsősorban hidrogeológiai, mikroklímatikus stb.) feltárások is általában hiányoznak, legfeljebb a városok és nagyobb községek általános és egyszerűsített rendezési terveiben van idevonatkozó nyersanyag. Ezért a XIV. fejezet anyagához tartozó tervtanulmányok, még kevésbé konkrét fejlesztési tervek területünk számos helyéről nem is készülhettek. Elsősorban ilyen feltárások, vizsgálatok elvégzése szükséges (célszerűen a területileg illetékes Testnevelési és Sport Tanácsok irányításával és költségvetésbe illesztve), majd ezután komplex tervek készítése. 1.32 A TERMÉSZETVÉDELEM FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Az utolsó évszázadban bekövetkezett nagyarányú táj jelleg változás során még megmaradt ősi tájrészletek és élővilág védelem alá vonása annál szükségesebb, minthogy a népgazdasági fejlesztési tervek végrehajtása nagy mértékben átalakítható 311
