Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem

Számottevő múltja és jelene van vízparti üdülés, fürdés és vízisport szempontjából Szegednek van. Szegedet kell részletesen tárgyalnunk, mert itt csaknem valamennyi fent érintett tevékenység fej­lett. A fejlesztési tervben szereplő egyéb terület csupán kisebb mértékben vagy részlegesen rendel­kezik szempontunkból említést érdemlő múlttal és jelennel. Szeged A városban a múlt évszázad végén indult meg a tiszai úszóházakban a fürdés, úszás és evezés, később a balparton a strandélet a közúti híd fe­lett. Szervezettebb formában fejlődött tovább mindez a két háború közt, elsősorban a város, más közületek, az állami, ffletve a magánkézben lévő intézmények és a társadalmi egyesületek ér­dekeltség-vállalásával. A sportszerű evezés a városban a Szegedi Csóna­kázó Egyesület 1870. évi megalakulásával vette kezdetét. 1944-ben Szegeden már nyolc evezős klubház működött kb. 80 regattahajóval és 1000 főnyi taglétszámmal. A második világháború vé­gén az úszóházaknak szükséghidanyagként történt felhasználása folytán a sportág megsemmisült és csak 1956-ban indulhatott meg újra a kajak-kenu ággal együtt és a gyári munkásság bekapcsolódá­sával. A taglétszám 1960. év végén 380 volt. Ek­kor rendelkezésre állt a tiszai jöbbparti 174-es km- nél lévő új ifjúsági vízisporttelepnek, területünk egyetlen kiépítet vízisporttelepének tárolóépülete, 20 regattahajóval, továbbá 140 kajakkal és kenu­val. A motorcsónak-sportolók száma Szegeden 1946 óta erősen növekszik, szervezett sportolás azonban csak 1957 óta van. Jelenleg két sportegyesületben 20 versenyhajóval 40 fő versenyez, míg az egye­sületen kívüli motorcsónakok száma kb. 400. Szegeden 1870-ben már folyami úszóbajnokságot rendeztek, az 1930 körüli években pedig összesen 200 aktív versenyző működött a városban, és bár az úszósport magas szinten mozgott (állandó első­osztályú vízilabdacsapat, olimpiai és magyar válo­gatottak stb.), tömegsporttá még sem fejlődött. A felszabadulás után az úszásport országszerte tapasztalható fejlődése itt elmaradt a fedett- és melegvízű nyitott uszoda hiánya miatt. Az aktív úszó sportolók száma Szegeden 1960. év végén 200 fő volt. Az első sporthorgász egyesület Szegeden 1925- ben alakult meg 25 taggal. A taglétszám a felsza­baduláskor 350 fő volt. Az 1946-ban megalakult és az ország valamennyi horgászegyesületét és sporthorgászást magába fog­laló Magyar Országos Horgász Szövetség fejlesztő hatására 1960-ban a létszám Szegeden már meg­haladta a 2000-et. A tiszai jóbbparton, a téli kikötő alatt átlagosan 80 m szélességű hullámtéri sávot foglal el az 1950- es években minden rendezés nélkül, a vízügyi ha­tóságnak csupán tűrésével, nem pedig vízjogi en­gedélyezésével kialakult „Sárga” nevű, fürdésre bizonyos mértékig alkalmas fövenyes partsáv (a Maros torkolatával szemben), valamint a hozzá le­felé csatlakozó „üdülőtelep”. Ez az igen változa­tos nagyságú, megépítettségű, anyagú, telekelha- tárolású, befogadóképességű és esztétikai hatású „vad” üdülőtelepülés a hatóságoknak sok gondot okozott, minthogy a Tisza homorú partján, főleg a betorkolló Maros romboló hatásának kitéve, a hullámtérbe épült, s emellett 1960-ra a beépített népgazdasági érték már több mint 10 millió Ft, A „Sárga” kb. 500 fürdőzőt, az üdülőházakban megoldott csónaktározás folytán 200 evezőssporto­lót képes egyidejűleg ellátni, emellett tehermente­síti a túlparti újszegedi partfürdőt is. Csongrád A tiszai jobbpart a 242,5—242,9 km közt régóta látogatott vízparti fürdőhely. A folyópart itt igen festői, mindkét parton fás-ligetes, és strandolásra kiválóan alkalmas. Helye Csongrád város délkeleti sarkától kb. 500 m-re, a TTI'5. sz. gátőrtelepnél van. Jellemző a strand értékes voltára, hogy nyaran­ta csúcsidőben napi 500 főnél többen íürdőznek; jelentős számban szentesiek, kiskunfélegyházaiak. gátériek, bokrosiak, felgyőiek, bár artézi vízzel táplált medencés városi fürdő is rendelkezésre áll a városban. Ez a tömeg az egyetlen kis kőépület (Ped. Szakszervezet) és néhány elbontható kabin kivételével a hullámtéri erdősávban vetkőzik: a gátőrtelep artézi kútját használja, egészségügyi be­rendezés, burkolt út rendelkezésre nem áll. Az anyagot és személyeket szállító teher- és személy- gépkocsik, motorkerékpárok az árvízvédelmi tölté­sen, illetve annak padkáján — azt erősen rongál­va — közlekednek. A korábbi évtizedekben a strandoláson kívül evezősportot is űztek a Tisza Csongrád környéki szakaszán. Szentes A város központjától északnyugatra kb. 5 km távolságban lévő Böldi-révtől felfelé eső tiszai partszakaszon kisebb mértékű fürdőzés folyik nya­ranta (sátrakkal, elbontható bódékkal) ; a part nem fövenyes, fejlesztésre alkalmatlan. A szabadfürdőzés céljaira a lakosság a Tiszánál jóval nagyóbb számban keresi fel az artézi vizes medencés uszodát, illetve szívesen utazik át a csongrádi partfürdőre. A korábbi évtizedekben a városhoz legközelebb eső, meredek (fürdőzésre nem alkalmas) partsza­kaszon úszóházas evezősportot űztek. Mártély A mártélyi Holt-Tisza balpartján a hullámtér­ben, az árvízvédelmi töltés és a holtág közti kor­látolt kiterjedésű magasabb tereprészen (régi töl­tés) jelenleg kb. 1,3 ha épült be. Itt a halászcsár­dán, ruhatáron és kabinsoron kívül 22 üdülőház­ban 265 főre van férőhely. A védtöltésig műút épült ki, be van vezetve a villany; a betonlapos járda a halászcsárdáig vezet. A strand távolsága a vasútállomástól 600, a hajóállomástól 950, a műút végződésétől 350 m. Az üdülőtelep az igénybevétel­308

Next

/
Oldalképek
Tartalom