Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
Jóval több tényező bekapcsolásával, jó szervezéssel és viszonylag nagy beruházással oldható >meg területünkön a lakás- és hajtatóházi fűtés céljára történő intenzívebb hévízhasznosítás. A termálvizes fűtés a melegházak fejlesztése céljából és nagyobb laksűrűségű alkalmas helyeken új lakóháztömbökben, kórházakban, iskolákban, meg . egyéb tömegelhelyezést szolgáló intézményekben indokolt. Külön is ki kell emelni e hasznosítás fejlesztésének szükségességében a meddő olajfúrások csak mezőgazdaságilag, helyszínen kiaknázható, rendelkezésre álló nagy hévízmennyiségét. Területünkön a hévizet az ipar is erősen igényli. A rostkikészítő- és textilüzemek fejlesztése, meleg áztató- és más célokat szolgáló vízellátással nép- gazdaságilag nagyon indokolt (pl. Nagylak, Szegvár, Mezőhegyes). Szegeden a megtelepedő és fejlesztendő régi és új iparágak egész sora jól tudna hasznosítani még kb. 8 m'/perc termálvizet, a szolgáltató iparok szinte az egész területen, de főleg a városokban hévízigényesek (szálloda, vendéglátó üzem, tisztasági fürdő, fodrászat, mosoda stb.), kitűnően hasznosítható a sok iskolával rendelkező városokban a hévíz sportcélokra (kötelező úszásoktatás, ifjúsági vízisporttelepek stb). A városi kertészek — főleg a többhelyt időszerű áttelepítés során — hévizes fűtésre rendezhetők be. Az összes nagyobb helységekben a lakosság által feltétlenül igényelt medencés, a nagyobb városokban fedett uszodák kihasználhatósági ideje termálvízellátással jelentősen fokozható. Nem hagyhatjuk ki azt az óhajt sem a hévízhasznosítás fejlesztése szükségességének indokolásából, hogy az új lakóháztömbökből ne hiányozzék a melegvíz- ellátás. A hévízzel együtt nyerhető gáz felhasználási lehetősége erősen helyi jelentőségű, bár kutaink általános gázossága miatt széleskörű. Kívánatos, hogy valamennyi gázos kút a gyakorlatban is jól használható, egyszerű szerkezetű, olcsó gázleválasztó berendezéshez jusson. Alkalmazás tekintetében elsősorban a mezőgazdasági kisüzemek és a háztartások jönnek számításba. A hévízzel kapcsolatos gázhasznosítás fő helye területünk keleti és délkeleti része: Orosháza, Tótkomlós, Battonya környéke. 1.33 ÁSVÁNY-, GYÖGY- ÉS HÉVIZEK KOMPLEX HASZNOSÍTÁSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Számos olyan működő termálkutunk van már 1960-ban is, amelynek vize több lépcsőben gyógyászati célra is, de fűtésre és melegvizszolgálta- tásra szintén gazdaságosan hasznosítható. Ilyenek vannak Szeged, Mórahalom, Ezentes, Makó, Hódmezővásárhely, Tótkomlós, Végegyháza helységekben. 2. AZ ÁSVÁNYVIZEK, GYÓGYVIZEK ËS HÉVIZEK HASZNOSÍTÁSÁNAK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai ' 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE Alapvetően felhasználtuk Schulhof: Magyarország ásvány- és gyógyvizei (Bp. 1957. Akadémiai Kiadó) és Kocsis-Koltay: Adatok mélységi vizeinkről (OFV kiadvány, 1959) c. művét, továbbá a Farkas—Frank—Schulhof—Székely szerkesztésében (Medicina, Bp. 1962.) megjelent „Magyar- ország gyógyfürdői, gyógyhelyei és üdülőhelyei'3 c. kiadványt. Hiányosságként s így az idetartozó vízfajták hasznosításának fejlesztése kialakításában gátló körülményként jedenikezik, hogy egyes fogalmi meghatározásokban, vízjogi engedélyezési alapel- vefcben, a szénegyenérték-megtakarítás összegezésében a számításhoz alapul veendő felhasználási célokban bizonytalansággal kellett megküzdeni, az Országos Tervhivatal és a tervezőintézetek (VlZI- TERV, ORFI, AGROTERV) felfogása a hévizek hasznosításának mikéntjére nézve nem mindig egyezik a helyi tanácsi szervekével; eltérő adatokat tartalmaznak a kapott alapdokumentációk hőfok, vízhozam stb. tekintetében. A hévíznyerési lehetőségek mérlegelésében legfontosabb hidrogeológiai feltárások nem elégségesek a kívánt pontosságú tervezéshez, a gáz- és sókinyerésre nem rendelkezünk még exakt mérésekkel, de a helyi hasznosításhoz szükséges szabványosított berendezésekkel sem. E hiányosságok és emellett az egész hévízgazdál- kodási szakágazat újkeletű volta, tudományos szintű elmélete és rohamos fejlődésében levő technológiája miatt a területi terv olyan szintű becsléssel készült, amelynek pontosságát az országban a hévízgazdálkodással foglalkozó szakszervek és szakemberék nagyrészének csupán konzultálása szabta meg, de a rendelkezésre álló csekély idő miatt a kiértékelés, egyeztetés hiányos, tovább fejlesztendő. Az artézi kutakból nyerhető ásvány-, gyógy-, ül. hévíz mennyiségét, továbbá az utánpótlás mértékét a VITUKI alapdokumentációja (2233/1962. sz.) szerint és csak a pannon hévizes rétegösszletre vonatkozólag 10—25 m!/nap/krrr-ben adjuk meg, megjegyezve, hogy ez az adat nem a készletet, hanem a kitermelhető termálvizet foglalja magába. Bizonyos, hogy a 900—1900 m terepszint alatti mélységű rétegekben előforduló hévíz feltárása szempontjából az Alsó-Tiszavidék TVK országosan a legkedvezőbbek közé tartozik, a rendelkezésre álló, kérdéses utánpótlású készlet pedig hosszú évszázadokra biztosított. Ez természetesen nem teszi 295
