Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
kozáseal nem rendelkezik. A partfal magassága +6,00 m. A jelenlegi állapotában vasúti átrakodó forgalmat nem tud lebonyolítani. Forgalma a kishajózás nélkül 1966—70-ben 50 000 tonna évi forgalmat meghaladja, tehát a MAHART által betervezett alaprakodó megépítése indokolt. További fejlesztése 1976—80. tervidőszakban indokolt, mert arra az időre a Duna—Tisza Csatorna forgalmának bekapcsolása a szegedi kikötő forgalmát a kishajózás forgalma nélkül kereken 452 000 tonnára emeli, ami már komoly rakodóberendezések és átrakodási lehetőségek létesítését teszi szükségessé. Forgalma 2 darús alaprakodóval még kiszolgálható. A MAHART Szegeden ipari kikötő létesítését tervezi. Erre a lehetőség és szükségesség meg is van. Szeged város a fejlesztési tervébe 1 db 1000 m hosszú, 100 m széles kikötő medence építését tervezi raktárakkal, vasúti és közúti csatlakozással. Ebből 1980-ig 400 m rakodó parttal, amelyből 200 m rézsűs burkolattal és 200 m függőleges partfallal való megépítését tartjuk indokoltnak. Algÿôi rakodó 1960. évi forgalma 6600 tonna volt. Jelenleg semmiféle rakodója nincs, a rakodást megfelelő meder és partviszonyokkal rendelkező szakaszán kézi erővel végzik. Forgalma cukorrépa volt. 10 000 tonna évi forgalmát 1971—75 tervidőszakban éri el, amikor egy rézsüs rakodó megépítése válik szükségessé. 1980-ig az 50 000 tonna forgalmat nem éri el. A hódmezővásárhelyi kikötőtől mindössze 7 km- re fekszik, tehát szükség esetén 1980-ig a forgalma a hódmezővásárhelyi kikötőn bonyolítható le. Hódmezővásárhelyi rakodó A rakodó 1950-ben épült meg 150 fm hosszú rakodó parttal, 107 m hosszú, 24 m széles kövezett rakterülettel. A rakodó a +6,30 m-es szinten épült 80,98 m A. f. magasságban. A kikötőhöz csak földút vezet. Eredetileg 250 m hosszban volt tervezve, azonban hitelhiány miatt csak 150 m hosszban, illetve a rakodó terület 107 m hosszban épült ki. A kikötőhöz vezető 2000 m hosszú makadám bukolatú út építése is elmaradt. A kikötő forgalma 1971—75-ben éri el a minimális 10 000 tonna fargalmat, a Duna—Tisza Csatorna megnyitásával a forgalma 1976—1980-ig kereken 140 000 tonna, kedvező estben 200 000 tonnára emelkedik. Bár a MAHART a kikötő fejlesztését nem irányozta elő, alaprakodó megépítése és a csatlakozó 2 km-es út kiépítése indokoltnak látszik. Az alaprakodó kiépítésére 1976—80. évi V. ötéves terv időszakában kerülhet sor, míg a 2 km-es makadám utat 1971—75. évben már ki kell építeni. Mártélyi rakodó A rakodó kiépítése a várható alacsony forgalom miatt nem indokolt, forgalmát a Hódmezővásárhelyi Kikötő látja el. Mindszenti rakodó A mindszenti és szegvári rakodó együttes forgalma is csak 1976—80-нЬап haladja meg a 10 000 tonna évi forgalmat. A két község vízi forgalmát közös rakodóról tervezzük ellátni. Csanyteleki rakodó 10 000 tonnás évi forgalmát 1971—75-ben éri el, de lényeges emelkedést nem mutat. Rakodó pártái jelenleg is rendelkezik, tehát itt a fejlesztés során egy darab szállít.szalag jöhet számba. Szentesi rakodó A rakodó 10 000 tonnás évi forgalmát 1971— 75-ben éri el, de 1976—80-ban már 70 000 tonnára emelkedik. Erre az időre az alaprakodó egy darúval való kiépítése indokolt. Rézüs rakodóparttal jelenleg is rendelkezik. Csongrádi rakodó 10 000 tonnás forgalmat csak 1976—80-ban ér el. Kedvező esetben a forgalma elérheti az 50 000 tonnát is. A MAHART egy darús alaprakodót tervez, de a Csongrádon tervezett iparfejlesztés esetleg indokolttá teheti az ipari kikötő megépítését is. Sziőregi rakodó Szőreg és Deszk együttes forgalma a 10 000 tonnát csak 1976—80-as időszakban éri el. Fekvésénél és a Tiszához való közelségénél fogva még a nagy hajók is felkereshetik a rakodóját. Jelenleg semmiféle rakodási lehetősége nincs. Apátfalva forgalma, minthogy a 10 000 tonnát nem éri el, rakodó építését nem teszi indokolttá. Különben is a község a Maroson tervezett duzzasztó felett 18 km-re fekszik, a duzzasztóba pedig hajózsilip nem épül, rakodó építése már a távolság miatt is tárgytalan. Makói rakodó A marosi duzzasztómű felett 8 km-rel fekszik. Rakodóját tehát nem itt, hanem Ferencszállás határában a duzzasztómű alatt kell megépíteni. Ebben az esetben a kiszombori forgalom is ideterelődik. 1976—80 előtt 10 000 tonna forgalmat a homokkitermelés nélkül nem éri el, erre az időre azonban a Duna—Tisza Csatornán áthaladó forgalom miatt az évi forgalma a kiszombori forgalommal együtt a 80 000 tonnát is eléri. Itt egy alaprakodó építése indokolt lenne, azonban ennek előfeltétele az, hogy a Maroson a 17 km-ben előirányzott ferencszállási hajók duzzasztóig a tiszai nagyhajók be tudjanak jönni. Ennek lehetősége csak a tiszai +4,00 m-nél magasabb szegedi vízállás mellett van meg, annak pedig tartóssága 1931—40. évi átlagban 65 nap, míg 1949—58. átlagában 69 nap. Ez a vízállás azonban annyira bizonytalan, hogy pl. 1959. évben mindössze 6 napon keresztül volt +4,00 m-en felüli vízállás. 262
