Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
II. sz. kimutatás a vasútról hajóra átterelhető forgalomról árunemenkinti bontásban Sorszám Ár ufajta Tonna Vasút Vízíút Jegyzet átlagos km 1000 tkm átlagos km 1000 tkm 1 2 3 4 5 6 7 8 í. Szén 15 537 237 3 689 302 4 699 DT+T 7 875 141 1112 161 1 268 DT 2. Nyersvas 3 675 222 816 270 992 DT+T 3. Kohósalak 15 667 230 3 600 221 3 462 DT+T 4. Kő 9 931 351 2 493 281 2 790 DT+T 9 726 195 1892 241 2 341 DT 16 736 301 5 038 321 5 367 T 5. Kavics 187 475 188 35 225 231 43 290 DT+T 59 705 97 5 782 100 5 985 DT 6. Koksz 646 300 194 390 252 DT+T 938 357 335 409 384 T 7. Cement 2 472 247 611 319 789 DT+T 408 157 64 176 72 DT 8. Cementáru 3 663 261 957 316 1 157 DT+T 674 183 123 205 138 DT 9. Rönk ós tűzifa 128 297 38 390 50 DT+T 22 609 357 8 063 409 9 247 T 10. Bányafa 813 357 290 409 333 T 11. Fűrészáru 949 354 337 407 386 T összesen: 363 002 196 71 206 230 83 545 Ebből csak DT 81 763 116 9 520 127 10 347 DT+T 239 194 199 47 623 240 57 481 T 42 045 334 14 063 374 15 717 tiszai forg. 281 239 219 61 686 260 73 198 A kimutatás 3., 4., 5., 6., 7. és 8. oszlopai az I. sz. kimutatás 2., 3., 4., 5., 6. és 7. oszlopainak ösz- szesítő adatait tartalmazza. A jegyzet rovatban feltüntettük az áru útvonalát, DT csak a Duna— Tisza Csatornát igénybe vevő, DT-j-T a Duna— Tisza Csatornát és a Tisza útvonalat igénybe vevő, T csak a Tiszát igénybe vevő áruk bontásában. Az ОТ az 1980-ra a vasúti szállítás fejlesztését globálisan 370—380%-ban állapította meg. Ennek figyelembe vételével a Tanulmány különböző árufajtákra 2—4 közötti szorzószámot állapít meg. Ezeknek a szorzószámoknak az alkalmazásával a vasútról víziútra átterelhető forgalom árufaj tán- kint a következőképpen alakulna. 251
