Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
józóúttól 15 km-es vonzási körzeten belüli feladó- állomások és ugyancsak a víziúttól számított 15 km-es vonzási körzeten belüli leadóállomások egymás közötti forgalma víziúton nyer lebonyolítást. A Tanulmány a víziszállításnál felmerülő tkm teljesítményeket a legkedvezőbb hajózási viszonyok feltételezésével állította össze. Feltételezi, hogy 1. a Tisza teljes hosszában csatornázva van, 2. a Duna—Tisza és a Sajó Csatorna megépül, 3. a kikötők és rakodók a legmodernebb rakodó és tározó berendezéssel fel vannak szerelve, 4. a téli jégzajlás miatti hajózási szünet következtében forgalomkiesés nincs, 5. a megfelelő hajópark rendelkezésre áll és az a legfejlettebb forgalmi irányítás mellett működik. A Tanulmány 15 tömegcikkre terjed ki 25 feladó állomás viszonylatában, úm. 1. Szén 2. Érc 3. Nyersvas 4. Kohósalak 5. Kő 6. Kavics 7. Koksz 8. Tégla (cserép) Dorog és Tokod feladó állomással Záhony feladó állomással Dunaújváros feladó állomással Dunaújváros feladó állomással Badacsonytomaj, Bodrogke- resztur, Sárospatak, Szob, Tokaj és Zánka—Köveskál feladó állomással Délegyháza, Hegyeshalom, Nyékládháza feladó állomással Záhony feladó állomással Békés, Gyoma, Körösladány feladó állomással 9. Cement 10. Cementáru 11. Tűzifa 12. Bányafa 13. Fűrészelt áru 14. Rönkfa 15. Vörösiszap Lábatlan feladó állomással Lábatlan feladó állomással Záhony feladó állomással Záhony feladó állomással Záhony feladó állomással Záhony feladó állomással Almásfüzitő feladó állomással. Az értékelés csak az 1960. évi adatokra támaszkodik és ezeket MÁV-fuvarlevelek alapján állították össze. A Tanulmány feltünteti a fenti árukban lebonyolított összforgalmat is és ennek alapján megállapítja, hogy a MÁV 1960. évi összes forgalmának 4,2%-a lett volna víziútra átterelhető. Nem terjer ki a Tanulmány a mezőgazdasági tömeg-termékek (gabonaneműék, kukorica, cukorrépa, burgonya, len, kender stb.) vasútról víziútra való átterelési lehetőségére. Erre vonatkozólag a Tanulmány csak az országos viszonylatra ad tájékoztatást, de a „honnan—hová” kérdésre még közelítő felvilágosítást sem tud adni. A Tanulmány országosan 745 ezer tonnában állapítja meg a mezőgazdasági termékeknek víziúton történő szállításának összes tonna-tartalmát, vonzási körzetnek pedig a hajózható víziutak mentén 20—30 km-es vonzási sávot vesz alapul. Az alábbiakban részletesen ismertetjük árufaj- tánkint az Igazgatóság TVK területét érintő, vasútról 1960. évi forgalom alapján víziútra átterelhető forgalom nagyságát feladó állomás és rendeltetési állomás részletezésében. Árufajtánkén ti részletezésben az útvonal feltüntetésével a vasútról víziútra átterelhető forgalmat az alábbi kimutatás tünteti fel. I. sz. kimutatás Vasút Vizíút Rendeltetési állomás Tonna km 1000 tkm km 1000 tkm Jegyzet 1 2 3 4 5 6 7 Arunem: Szén Feladó állomás: Dorog— Szeged 7 280 223 1 623 305 2 220 Hódmezővásárhely 1 937 239 463 287 556 Szentes 166 202 32 240 40 Makó 399 254 101 320 128 Kecskemét 2 814 138 388 161 453 Tokod— Szeged 2 601 229 472 305 629 Hódmezővásárhely 736 244 180 287 211 Szentes 490 207 101 240 118 Csongrád 19 193 4 222 4 Makó 328 289 95 320 105 Nagylak 2 077 290 602 325 675 Kecskemét 6 061 143 724 161 815 Szőreg 44 314 14 305 13 összesen: 23 412 206 4 801 254 5 967 DT 246
