Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
Kecskemét A város jelenlegi csatornahálózata csapadékvíz elvezetésére szolgál. Az idők folyamán engedéllyel, de engedély nélkül is nagy számban létesített házi, közületi és ipari bekötések következtében gyakorlatilag az egyesített csatornarendszer funkcióját tölti be. A csatorna építése 1900. év körül kezdődött. A rendszernek három főgyűjtője van és ezek a Csukásér belvízi csatornába vezetik közvetlen, tisztítás nélkül gravitációsan •— a város lakott területe határától nyílt árokban folytatódva — a város egyesített vizeit. A csatornák anyaga tégla és beton. A téglacsatornák hossza 2640 fm. A csatornaszelvények változatosak. A zárt csatornahálózaton kívül kb. 5 km hosszú nyílt árok is halad a város nyugati és déli perem- részein, amely ipari szennyvizet (Kecskeméti Konzervgyár II. sz. telepe tisztítatlan szennyvizét —, Gyümölcs-Szeszipari Vállalat Kísérleti Telepe —) és csapadékvizet, továbbá a laktanyák mechanikailag és a megyei tanács kórházának biológiailag jól- rosszul tisztított szennyvizét szállítja a Csukás-ér befogadóba. A régi csatornabekötések legnagyobb része, még az ipari üzem bekötései is (pl. Kecskeméti Konzervgyár I. sz. telepe) mechanikai tisztítás nélkül, esetleg egy-két ülepítő akna után történnek. A városnak központi tisztító telepe, tisztító berendezése nincsen. A csatornahálózatok által elvezetett szennyvíz- mennyiség összesen 5900 mVnap, melynek 31%-a házi fekáliás szennyvíz, 69%-a ipari szennyvíz: ebből 75% szennyezett, 25% szennyezetten. Savas, vagy más jellegű különleges szennyezettség ű szennyvízkibocsátás nincsen. Csatornával ellátott lakoslétszám 12 800 fő. A városban 76 db kisebb berendezés található, melyek által kezelt szennyvízmennyiség 1600 mVnap. Kecskeméten csak három helyen van teljes itsz- títóberendezés, éspedig a megyei kórháznál, a repülőtéri lakásoknál és a homokbányái laktanyánál. A megyei tanácsi kórháznál napi 283 m* szennyvízmennyisége biológiai tisztítás után jut a befogadó városi csatornába. A berendezés üzemelése és tisztítási hatásfoka eddig kielégítő volt. A repülőtéri tisztított szennyvíznek a területről zárt csatornában történő elvezetése után annak továbbvezetéséről gondoskodás nem történt, a szennyvíz az útmenti árokban és laposokban pang. Hasonló a helyzet a homokbányái laktanya tisztított (időszakonként csak részben) szennyvizeinek továbbvezetésénél is. A pangó szennyvizek lassan több hektár felületű tavat alkotnak. Kecskemét területén lévő 11 ipari település víz- kibocsátása 4800 mVnap, melyből 3500 mVnap ipari és fekáliás szennyezettségű, a többi szennyezet- len, a szennyvizek a részben zárt, részben nyílt városi csapadék-csatornahálózatba vannak bevezetve. Csak négy ipari üzemnek van mechanikai tisztítóberendezése, ezek is nagyrészben egyszintes ülepítők, terhelésük 840 mVnap. A többi szennyvíz tisztítatlanul kerül elvezetésre. Az ipartelepek közül legnagyobb a Kecskeméti Konzervgyár I. sz. telepe, melynek szennyvize tisztítatlanul folyik a befogadó csapadékvízcsatorná- be, — a II. sz. telep (volt Alföldi Konzervgyár) szennyvize ugyancsak tisztítatlanul kerül a városi vasút melletti, lakótelep közötti nyílt levezetésű csapadékvízcsatornába. A lefolyó szennyvízből mindenkor következtetni lehet a gyárban történő gyártási cikkre (pl. paradicsom befőzés, borsó elte- vés stb.). A szennyvizek jellege általában savas. A II. sz. telepnek két kitorkollása van a csatornába, a szitanélküli csőkitorkollásokon a csatornában túltáplált patkányhad visszafelé a telepet is ellepheti. Az ipari üzemek által kibocsátott káros szennyvizek mennyisége 780 mVnap, hatástalanítás nem történik. Kiskunfélegyháza A város 7,9 km hosszú csapadékvízcsatorna hálózattal rendelkezik a város belsőségében, melybe mechanikailag tisztított szennyvizeket is bevezetnek. A város szélétől nyílt gravitációs árok vezet a Félegyházi vízfolyás nevű recipiensbe. Fő befogadó a Dongér főcsatorna. A csatornahálózat létesítése 1910. évben, a bővítések 1932—1955-ben történtek. A város szélétől a befogadóig haladó kb. 4 km hosszú nyílt árok, mely a zárt csatorna folytatása, ipari szennyvizek befogadására is szolgál. (Gépgyár, Vágóhíd stb.) Száraz időben az árokban csak szennyvíz folyik. A városnak központi szennyvíz- tisztító telepe nincsen. Csatornával ellátott lakoslétszám 3920 fő. A csatornahálózat által elvezetett szennyvízmennyiség 1060 mVnap. A csatornahálózatba savas és egyéb különleges szennyezettségű ipari vizek nem kerülnek. Teljes szennyvíztisztító (mechanikai és biológiai) berendezése van a kórháznak, a vasútállomásnak (2), egy középületnek és egy ipartelepnek. A város területén 5 ipari telep van, melyek szennyvízkibocsátása naponta 250 m1, ebből 230 mVnap mennyiség a városi csapadékhálózatba kerül. Két ipartelepen van szennyvíztisztító berendezés, ezek terhelése 250 mVnap. A két tisztító berendezés közül 1 mechanikai, 1 csepegtető testes biológiai berendezés. A Gépgyárnak és a Bányászati Berendezések Gyárának van galvanizáló üzeme, de ezek szennyvizei nem kerülnek a csatornahálózatba. Orosháza A város belterülete 4 km hosszú csapadékvízcsatornával rendelkezik, mely részleges tisztítás után házi és üzemi vizet is szállít. Csatornával ellátott lakoslétszám 1760 fő. A csa- padókvízcsatoma által levezetett szennyvízmeny- nyiség 750 mVnap, melyből 23% házi fekáliás szennyvíz, 77%-a ipari szennyvíz, melyből 40% szennyezett és 60% szennyezetten víz. A csatornahálózat a szennyvizet gravitációsan vezeti le a Bónumi belvízcsatornába. A Bónumi csatornával kapcsolatban meg kell 214
