Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

főre jutó perspektivikus fajlagos víztermelés 200 liter.

Kiskunfélegyháza lakosszáma 1980-ig 38 000 főre növekszik. A vízmű tervezett mértékadó víztermelése a tervidőszak végén 6000 mVnap, melyből a lakosság 4200 mVnap mennyiségben, az ipar pedig 1800 mVnap mennyiségben részesül. A jelenlegi Fadrusz utcai kútból 700 ma napi vízmennyiség biztosítható. A hiányzó 5300 ms többletigényt 4 db részben már épülő, részben újonnan létesítendő fúrt kutból kell beszerezni. A vizet magas vastartalma miatt előreláthatólag kezelni kell.

A csőhálózatot 70 km-re kell kibővíteni. A hálózati nyomás, továbbá a tározás biztosítása érdekében az épülő 400 m3 térfogatú víztornyon felül 500 m8-es mélyszinti medence létesítése is szükséges. Figyelembevéve a jövőben várható ipari vízelvonást, az egy főre jutó fajlagos ivóvíztermelés 130 liter.

Kiskunhalas. A bővített vízmű várható napi mértékadó víztermelése a tervidőszak végén 6200 m", melylből 4800 m' a lakosság, 1400 m3 pedig a vízműre kapcsolt ipar vízigénye. A jelenlegi vízmű kutakból a jövőben kb 1100 ms ivóvízmennyiség biztosítható. A hiányzó 5100 ms vízmennyiség — részben a Népsziget-i telepen, részben a Szabadkai út mentén létesítendő új telepen — fúrt kutakból biztosítható. A két vízmű kútjainak vizét 500 ms térfogatú, szívóoldali medencéből emelik a gépházak szivattyúi a 70 km-re bővített elosztó- hálózatba, illetve az új 400 m3-es víztoronyba. A különböző vízadórétegekre telepített új és meglévő: kutak vizét — magas vastartalmúk miatt — mindkét vízműtelepen vastalanítani kell. Az egy főre jutó fajlagos ivóvíztermelés 150 liter.

Makó város perspektivikus napi vízigénye a lakosság, a közintézmények, továbbá a vízműre kapcsolt ipar vízigényével együtt a tervidőszak végén 8100 ms. Az új vízmüvet —a meglévő, elavult és korszerűtlen berendezésektől függetlenül — 8—10 db fúrt kútra telepített központi víztermelő teleppel célszerű kialakítani. A 200—400 m mélységben fekvő vízadó rétegek vize előreláthatólag kezelés nélkül közvetlenül fogyasztható. A víz szétosztására 95 km hosszú elosztóthálózatot. tárolásra 1600 m3 térfogatú víztornyot kell építeni. Figyelembevéve az 1600 mVnap mennyiségű ipari vízelvonást, az egy főre jutó perspektivikus víztermelés 170 liter.

Orosháza város lakosságának, intézményeinek, továbbá a vízműre kapcsolandó ipari üzemek együttes jövőbeni vízigénye 8300 mVnap. A jelenlegi vízellátóberendezések már nem felelnek meg a korszerű, üzembiztos ivóvízellátás követelményeinek, ezért a város részére új, központi vízmű kiépítése válik szükségessé. Az edddig végzett kutatások alapján a várostól keletre 500—600 m mélységben megfelelő mennyiségű rétegvíz áll rendelkezésre, melyeket azonban felhasználás előtt előreláthatólag vastalanítani kell. A víz szétosztására 114 km hosszú csőhálózatot, tárolásra pedig 1 db 1500 m3 térfogatú víztornyot kell előirányozni.

A várostól mintegy 3 km-re fekvő Gyopáros- fürdő részére 4000 fő vízellátását biztosító törpe- vízmüvet kell kiépíteni. A két fúrt kútra telepített 300 m3/nap kapacitású vízmű 6 km hosszú csőhálózattal, valamint 1 db 200 ms térfogatú hidro- glóbusszal fog rendelkezni.

A várható ipari vízelvonás 900 m", az egy főre jutó perspektivikus fajlagos ivóvíztermelés 190 liter.

Szentes. A vízmű tervezett napi mértékadó víztermelése a tervidőszak végén 7200 m8, melyből a lakosság és közintézmények 6300 ms-t, a vízműre kapcsolódó ipari üzemek pedig 900 ms-t igényelnek. A kívánt vízmennyiség 6 db meglevő, továbbá egy db új fúrt kútból biztosítható. Az új kutat a IV. kerületben, a város határán túli területen kell telepíteni. Az egyes kutak vizét a kutakra szerelt szivattyúik nyomják közvetlenül a hálózatra, illetve az 1500 ms térfogatú víztoronyba. A víz szétosztására mintegy 100 km hosszú csőhálózat létesítendő. Az egy főre jutó fajlagos víztermelés — figyelembevéve a 900 m3 ipari vízelvonást — 140 liter.

Battonya nagyközség lakosságának, intézményeinek tervidőszak végén várható napi vízigénye 1300 m3. Tekintettel arra, hogy a község meglévő kútjai központi vízellátás céljaira alkalmatlanok, az új vízmű részére a településtől délnyugatra új kutakat kell fúrni. A gépállomás kútjának bekötési lehetőségét felül kell vizsgálni. A vízmüvet 35 km hosszú elosztóhálózattal, valamint 200 m8 térfogatú hidroglóbusszal kell felszerelni. Az egy főre jutó ivóvíztermelés 110 liter.

Kiskúnmajsa. A tervidőszak során létesítendő községi vízmű mértékadó víztermelése a tervidőszak végén 2000 mVnap. Ebből 200 m8 meglévő kutakból, 1800 m3 pedig új fúrt kutakból biztosítható. Az új vízmű területét további geológiai feltárások alapján kell megválasztani. A jelenleg üzemelő kutak vízminősége alapján az új vízmű kútjainak vizét felhasználás előtt várhatóan vas- és mangántalanítani kell. A víz szétosztására a meglévő hálózatot 20 km-re kell bővíteni, tárolás céljára pedig 1 db 300 m3 térfogatú víztornyot kell építeni. Az egy főre jutó fajlagos víztermelés 150 liter.

2.212 Törpevízművek

A 9. sz. (Alsó-Tiszavidék) TVK területén 1960-ig pozitív artézi kutakból történő körzeti vízellátási mód volt a legjellemzőbb, melyet a tervidőszak elején eleinte lassabban, később mindinkább gyorsuló ütemmel váltották fel a településekben a törpevízművek. Ezen fejlődési irányzatnak megfelelően tervezzük 1980-ig kifejleszteni a törpevízmű- ves ellátást.

Amíg 1960-ban 5 db törpevízmű a lakosság csupán 2%-át látta el ivóvízzel, addig a tervidőszak végére beütemezett 88 db törpevízmű a perspektivikus lakosság 33%-ának vízellátását fogja biztosítani. A tervidőszak végén üzemelő 88 db törpevízmű közül 80 db községekben, 8 db pedig városi vízművel is ellátott településekben (Szeged, Oros202