Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

A rendszeren belül újabb belvíztárolási lehető­ségek nincsenek. A fajlagos lefolyás értékéül — figyelemmel az eddigi tanulmányokra és a fentebbi változásokra — elfogadható az O VF által javasolt 20 lit/s/knr vízszállítási érték. Ennek megfelelően az amúgy is korszerűsítésre szoruló Györpölési szivattyútelepet kell bővíteni a jelenlegi 3,5 mVs teljesítményről 4,1 mVs-га és megépítendő a Makói 3,6 ms/s tel­jesítményű új szivattyútelep a hozzátartozó fő­csatorna-rendszerrel. A fejlesztés költsége: 32,4 millió Ft. A rendszerben tervezett munkák gazdasági ér­téke az alábbi. Elhárított belvízkár: 929 km2- 8 000 Ft/km2 = 7420 mFt Legelősáncolás többlethozama: 49 km3 • 30 000 Ft/km2 = 1 470 mFt összesen: 8 890 mFt. A Makói szivattyútelep és a hozzátartozó csa­tornarendszer építése folyamatban van és előrelát­hatólag 1963. év végével befejeződik. 80. számú Sámsoni belvízrendszer A rendszer 2/3-ad része jelenleg nincs kiépítve, illetve kiépítettsége jórészt csak természetadta völgyeletekre támaszkodik. Különösen vonatkozik ez a Szárazér völgyére és az attól északra eső te­rületekre. A pusztafennsíki terület belvízkérdése a sűrű csatornahálózat ellenére nincs megoldva, a talaj minősége és az esésviszonyok miatt. A Sám­son—Apátfalvi főcsatorna további bővítése már nem gazdaságos, így a Pusztafennsíkin belvízi tá­roló kiépítése látszik megfelelőnek, ahová a „Pusz­tai” szivattyútelep átmenetileg üzemelne. Ennek a tárolónak létesítési költségeit — időszakos jellege miatt — teljes mértékben a belvízgazdálkodásnak kell fedeznie. A területen a várható változásokra vonatkozó adatok az alábbiak. Öntözés Jelenleg 1980-ig Távlatban összesen: ha 216 20 260 Művelési ág változás Szántó ha 99 600 98 800 100 800 Kert, gyümölcsös ha 3 500 5 000 8 000 Rét, legelő ha 8 200 10 000 10 000 Terméketlen ha 7 500 5 000 — összesen : ha 118 800 118 800 118 800 Művelődési mód változás Sekély tavaszi szántás ha 60 000 45 000 45 000 Mélyszántás ha 39 600 45 000 45 800 Altalajlazítás ha — 8 800 10 000 Összesen: ha 99 600 98 800 100 800 Legelő sóncolás összes legelő ha 8 200 10 000 10 000 Sáncolható ha 400 2 000 4 000 Tárolási lehetőség a Szárazér medrében, elszór­tan kisebb völgyeletekben van. Nagysága nem szá­mottevő. Szükséges azonban a Pusztafennsíkon, a Fehértóban és a környékén — egy-egy, csak bel­vízből táplálkozó — 300 ha kiterjedésű és 3 mil­lió m3 térfogatú mesterséges tároló építése, mely­ben a belvíz részben gravitációsan, részben a pusz­tai esésnövelő szivattyútelep segítségével jut be. Ez a Sámsonapátfalvi főcsatorna tehermentesítése szempontjából is fontos kérdés. Orosháza város záporvizeinek befogadása érde­kében ki kell építeni egy 2,0 mVsec teljesítményű szivattyútelepet (Szula-laposi) az Aranyadi főcsa­torna végéhez csatlakozóan úgy, hogy a jelen­legi tárolójuk a „Sintér gödör” csak csúcsterhe­léskor töltődne fel s utána ürülne. A fejlesztés összes költsége 81,6 millió Ft. A munkákkal várhatóan elhárítható kár az 1957. évi nyári belvízkár és egyéb tapasztalatok alapján 14 000 Ft/km2 értékre vehető. Ezt és a ho­zamokat figyelembevéve az alábbi gazdasági ered­mény várható. belvízi többlethozam =996 km2- 1400 Ft/knr=13 960 legelőbarázd. hozama = 36 km2- 20000 Ft/km2= 720 Tározó teljes hozama = 3 km2 -200000 Ft/km2= 600 Összesen: mFt =15 280 81. számú Élővíz belvízrendszer A rendszer talaja igen jó vízháztartású. Belvíz­gazdálkodási lehetőségek minimálisak, a fejlesztés csak a csatornahálózat sűrítése lehet. Belvíztározási lehetőség a rendszerben a jó mi­nőségű talajok miatt nincs, csupán a belső „Csiga­legelőn”. Annél fontosabb lenne a szennyvizek hasznosítása az Élővízcsatorna megcsapolásával a Nagylaki Kendergyár felett és kivezetve a belső Csigalegelőre. Az elvégzendő egyéb munkák jórészt felújítási jellegűek. Fejlesztési költség 5,9 millió Ft. A várható gazdasági hozam becslésénél az elhá­rított belvízkár értékét 3000 Ft/km2, a legelőbaráz- dálás többlethozamát pedig 20 000 Ft/km2 értékkel vettük fel. Ennek megfelelően a gazdasági hozam: 968 km- 3 000 Ft/km2=1104 mFt 14 km2-20 000 Ft/km2= 280 mFt Összesen: =1384 mFt A terület az intenzív nagyüzemi termelés miatt már ma is érzékeny a belvízkárokkal szemben. 82. számú Üjszegedi belvízrendszer A rendszer a szükséges belvízlevezető művekkel rendelkezik, belvízgazdálkodási lehetőségek nincse­nek. Éppen ezért a rendszer fejlesztése nem szük­séges, csak a meglévő művek gondozása. I 18 9 TVK 137

Next

/
Oldalképek
Tartalom